Kertész Imre: Sorstalanság - könyvajánló

Kertész első regénye, a Sorstalanság, a fiatal Kövesről szól, akit elfognak és koncentrációs táborba visznek. A fiú alkalmazkodik és túléli.
_{2002.10.21 08:55}

A szerző életrajza

Író, műfordító. 1929. november 9-én született Budapesten, zsidó családban. 1944-ben Auschwitzba deportálták, majd onnan Buchenwaldba. A koncentrációs táborok felszabadulása után, 1945-ben visszatért Magyarországra. A háború után fizikai munkásként dolgozott. 1948-tól a budapesti Világosság újságírója volt, de 1951-ben, mikor a lap párthű lett, felmondtak neki.

Elsősorban olyan németnyelvű szerzőket fordít, mint Nietzsche, Hofmannsthal, Schnitzler, Freud, Roth, Wittgenstein és Canetti, akik műveire is hatással vannak.
Első regénye, az auschwitzi és buchenwaldi élményeire épülő Sorstalanság 1975-ben látott napvilágot. Az 1960 és 1973 között írt regény azonban nem önéletrajz, hanem önéletrajzi regényformában íródott mű. A regényt először visszautasították, és miután 1975-ben végre megjelenhetett, a hivatalos kritika hallgatott róla.

Ezt a tapasztalatot írta meg Kertész a 2000-ben megjelent A kudarc című regényében. Ezt a regényt egy trilógia második részének szokták tekinteni, amelynek első része a Sorstalanság, harmadik része pedig az 1996-ban napvilágot látott Kaddis a meg nem született gyermekért. Kaddis a neve annak az imának amelyet a zsidók a halottaikért mondanak. A Kaddis-ban újra megjelenik Köves György, a Sorstalanság-nak meg A kudarc-nak a főszereplője. Elmondja a kaddisát a gyerekért, akit nem hajlandó a világra nemzeni, a világra, amely megengedte a megengedhetetlent, Auschwitzot. További prózaművei: A nyomkereső (elbeszélés, 1977), Az angol lobogó (novelláskötet,1991).
1992-ben jelent meg a Gályanapló című kötete. Kertész e szépirodalmi formában megírt naplója az 1961-91-es éveket fogja át. 1997-ben látott napvilágot A változás krónikája, mely az írónak az 1991-95 között vezetett jegyzeteit tartalmazza.

Az 1989-es politikai változások után nyilvános szereplésre is lehetősége nyílt. Előadásai és esszéi a következő három kötetben vannak összegyűjtve: A holocaust mint kultúra (1993), A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt(1998), valamint A száműzött nyelv (2001).

A nyolcvanas évektől számos díjban és elismerésben részesült: Füst Milán-jutalom (1983), Forintos Díj (1986), Artisjus Irodalmi Díj (1988), József Attila-díj (1989), Déry Tibor-jutalom (1989), Az Év Könyve Jutalom (1990), Örley-díj (1990), a Soros Alapítvány Életműdíja (1992), a Soros Alapítvány Díja (1995), Brandenburgi Irodalmi Díj (1995), Márai Sándor-díj (1996), a lipcsei könyvvásár Literaturpreis für die europäische Verständigung nevű nagydíja (1997), Friedrich Gundolf-díj (1997), Kossuth-díj (1997), Jeanette Schocken-díj (1997).

	[2/2]
1. oldal A szerző életrajza

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Összefogás a Sorstalanság-filmért Kertész Imre diplomata útlevelet kap Kertész Imre nem akar közszereplő lenni Kertész Imrét a II. kerület díszpolgárává avatják? Kertész Imre budapesti díszpolgár lesz Szobor készül Kertész Imréről Hazaérkezett Kertész Imre Nobel-díjasunk Film készül Kertész Imre Nobel-díjas regényéből Színpadra kerül Kertész Imre regénye Kertész miatt adómentes lesz a Nobel-díj Kertész Imre művét a Nemzeti Alaptantervbe! Gratulációk Kertész Imrének Miniszterelnöki gratuláció Kertész Imrének Kertész Imre is esélyes az irodalmi Nobel-díjra