Július 13-án történt - Gobbi Hilda halála

18 éve, 1988 július 13-án meghalt Budapesten Gobbi Hilda Jászai Mari-díjas, Kossuth díjas színművésznő, Örökös Tagja a Halhatatlanok társulatának.
_{2006.07.13 13:04, Forrás: wikipedia.hu}

Az apai ágon olasz származású Gobbi Hilda a gimnázium után a putnoki Gazdasági Felső Leánynevelő Intézetbe járt, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem Botanikus Kertjének gyakornoka volt. 1932-1935 között a Színművészeti Akadémia ösztöndíjas növendéke. 1935-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1960 és 1970 között a József Attila Színház, 1971-től 82-ig újra a Nemzeti, majd 1982-től haláláig a Katona József Színház tagja.

1945 előtt részt vett a munkásszínjátszásban, szerepelt a Vasas Szakszervezet művészestjein és szerepet vállalt az ellenállási mozgalomban is. A német megszállás, 1944. március 19. után illegalitásba vonult. Apjától, Gobbi Ede századostól, egy munkaszolgálatos zászlóalj parancsnokától, katonai mentesítő űrlapokat szerzett az ellenállás részére, melyeket felsőbb kapcsolatain, Horváth Árpádon és Major Tamáson keresztül továbbított.

A háború után tevékenyen közreműködött a Nemzeti Színház újjáépítésében, elkötelezett baloldaliként részt vett a közéletben is. Egy interjúban mondta egyszer: "Én sohasem voltam »csak« színész. Hiszek abban a sokak által ostobaságnak vélt közhelyben, hogy a színész akarva-akaratlanul mindig politizál. Már csak azért is, mert másfél méterrel magasabban áll a közönségnél, amikor szól hozzá."

Kezdeményezésére jött létre a Bajor Gizi emlékmúzeum, a színinövendékeknek a Horváth Árpád kollégium, az idős színészek számára pedig a Jászai Mari és az Ódry Árpád színészotthon. A Jászai Otthonból később - szintén az ő kezdeményezésére - a fiatal színészek otthona lett. A Színházművészeti Szövetségben, valamint a Színész Szakszervezetben sokat tett a rászoruló színésztársaiért.

Végrendeletében - mivel családja nem volt - vagyona egy részéből az Aase-díjat alapította meg, illetve az összeg kis részéből rászoruló, idős színésztársait támogató alapot hozott létre - ez a támogatás azonban mára jelentéktelen összegűvé vált. Visegrádi nyaralóját alkotóház céljára ajánlotta fel.

Főbb szerepei

Színpadon

Phaedra (Racine: címszerep)
Mirigy (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)
Mina néni, Zsani néni (Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül)
Nyilas Misi (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig)
Pallagné (Kodolányi János: Vidéki történet)
York hercegné, majd Margit királyné (Shakespeare: III. Richárd)
Gertrud (Shakespeare: Hamlet)
Karnyóné (Csokonai: címszerep)
Boszorkány (Kacsoh-Heltai: János vitéz)
Ljubov Jarovaja (Trenyov: címszerep)
Oinone (Racine: Phaedra)
Mamurré anyó (Sarmante: A 106. születésnap)
Mrs. Pearce (Shaw: Pygmalion)
Aurelie (Giraudoux: Párizs bolondja)
Murzaveckaja (Osztrovszkij: Farkasok és bárányok)
Gertrudis (Katona József: Bánk bán)
Vassza Zseleznova (Gorkij: címszerep)
Ferenc reichstadti herceg (Rostand: A sasfiók)
Aase (Ibsen: Peer Gynt)
Varvara (Pavlenko: Boldogság)
Huberné (Füst Milán: Boldogtalanok)
Eugénia (Mroľek: Tangó)
Öregasszony (Spiró György: Csirkefej)
Rizi (Örkény István: Pisti a vérzivatarban)
Gilz háztulajdonosnő (Canetti: Esküvő)

Filmekben

A kölcsönkért kastély (1937)
Sári bíró (1943)
Mágnás Miska (1948)
Rokonok (1954)
Hannibál tanár úr (1956)
Aranyfácán (tv-film, 1960)
Elektra (tv-film, 1963)
A fekete város (tv-film, 1971)
Bolond nagysága (tv-film, 1981)
Holt lelkek (tv-film, 1983)
A vén bakancsos és fia, a huszár (tv-film, 1984)
Nyolc évszak 1-8. rész (tv-film, 1986)

Díjai

1949 Kossuth-díj
1950 érdemes művész
1955 kiváló művész
1977 SZOT-díj

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Július 12-én történt - királlyá koronázták II. Ulászlót Július 10-én történt - meggyilkolták IV. Lászlót Július 9-én történt - Forrest Ryan Da Vinci Gump Július 7-én történt - London lángokban