Madrid - képekben a világ városai, 33. rész

Madrid az Ibériai-félsziget közepén, Új-Kasztília síkságán, a Mezeta fennsíkján, a Manzanares folyó partján, az ország mértani középpontjától néhány km-re található.
_{2005.11.21 06:35, Forrás: wikipedia, Fotók: aviewocentis}

Madrid - képekben a világ városai, 33. rész

A város elnevezésének eredete a mai napig nem tisztázott. A vélemények megoszlanak a kelta, illetve keltibér Magerito ("nagy híd"), valamint a vízigót Matrice ("a vizek anyja"), illetve az arab Mayrit (Magerit) között. Az arab Mayrit, amelyet mádzsritnak kell ejteni, a spanyol kiejtéshez igazodva könnyen átalakulhatott "Matrit"-ra, hiszen a spanyol nyelvben "dzs" hang nem létezik.

Az 1862-ben megkezdődött régészeti feltárások szerint 25 000 évvel ezelőtt Madrid környékén állt Európa egyik legnagyobb paleolit települése a Manzanares partján. A folyó jobb partján egy mammut maradványait és megmunkált kőeszközöket találtak. Az 1917-es feltárások során újabb kerámiákat és edényeket találtak a neolitikumból. A régészeti leletek alapján megállapítható, hogy a vaskorban épültek az első erődítményszerű települések, amelynek falait faágakból és kövekből készítették.

Madrid tulajdonképpeni története a mórokkal kezdődött, amikor 852-től 886-ig II. Abdar-Rahman uralkodása alatt egy városfalrendszert építettek ki. A város ekkor az arabok északi megfigyelőpontjaként működött.

A korabeli Madridban sem a művészetek, sem a kézműipar nem fejlődött, csupán az öntözhető földek miatt támadták. 932 volt az első történelmi dátum, amikor II. Ramiro, León királya seregével leromboltatta a városfalat, majd elfoglalta és kifosztotta Madridot. A lakosok nem építették újjá a várost.

1047-ben az első kasztíliai uralkodó I. Ferdinánd (1018 - León 1065. december 27.) seregei támadták ismét a várost.

1083-ban az arabok már nem tudták tartani a várost, ezért átadták VI. Alfonz kasztíliai királynak. A székhely funkcióját azonban továbbra is - a 16. század közepéig - Toledo töltötte be.

Madrid első városi kiváltságait VII. Alfonztól kapta 1152-ben, majd 1202-ben VII. Alfonz unokájától, VIII. Alfonztól igazi városi szabadságlevelet kapott.

VIII. Alfonz sok törvényt hozott, amely a várost elindította a felemelkedés felé. A királyok egyre gyakrabban látogattak Madridba, illetve a 13. században új betelepülők érkeztek. IV. Ferdinánd 1309-ben a városban hívta össze a kasztíliai rendi gyűlést, majd fia XI. Alfonz szintén itt tartotta meg 1329-ben és 1335-ben.

XI. Alfonz 1346-ban a városnak újabb városi jogokat, illetve városháza alapítására felhatalmazó kiváltságot adományozott, valamint megalapította Madrid első közoktatási intézményét, az Escuela de Gramáticát.

1561 óta Spanyolország központja, mikor II. Fülöp idehelyeztette udvartartását. Véglegesen azonban csak 1606-ban vált fővárossá.

1625-1635: a gyors léptekkel fejlődő 4 km2-nyi területet IV. Fülöp fallal vetette körül, mely vámfunkciókat is szolgált.

1759-88: III. Károly idején óriási fejlődésen ment keresztül: ekkor jöttek létre a minisztériumok, a Prado, a Csillagvizsgáló, a Nyomda, a Lovarda, a Banco de Espana őse, Kórházak, iskolák, közvilágítás, rendőrség, lottó született. A jezsuiták kiűzésének ideje.

1804: nagy földrengés rázta meg a fővárost.

19. század: lebontották a falakat, egykori nyomvonaluk körútrendszernek adott helyet (Északon: boulevar, Keleten: paseo, Délen: ronda). A város a körutakon kívül is gyors terjeszkedésnek indult, ez az Ensache időszaka, a múlt század közepének 250 ezres lakossága félmillióra gyarapodott.

1936-39: a polgárháború megakasztotta a fejlődést, 1939 márciusában adták át Franconak Madridot.

1960-as évek: bevándorlók tömege érkezett, hatalmas építkezések kezdődtek a város peremén.

1992-ben a világ kulturális fővárosává választották, a művészetek fővárosának is hívják, ma majdnem 5 milliós nagyváros.

2004. március 11.: a madridi terrormerénylet.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Melbourne - képekben a világ városai, 32. rész Berlin - képekben a világ városai, 31. rész Bagdad - képekben a világ városai, 30. rész Prága - képekben a világ városai, 29. rész Mexikóváros - képekben a világ városai, 28. rész Johannesburg - képekben a világ városai, 27. rész Jeruzsálem - képekben a világ városai, 26. rész Isztambul - képekben a világ városai, 25. rész Los Angeles - képekben a világ városai, 24. rész Lisszabon - képekben a világ városai, 23. rész Vancouver - képekben a világ városai, 22. rész Delhi - képekben a világ városai, 21. rész Kassa - képekben a világ városai, 20. rész Toronto - képekben a világ városai, 19. rész Buenos Aires - képekben a világ városai, 18. rész Velence - képekben a világ városai, 17. rész Peking - képekben a világ városai, 16. rész Budapest - képekben a világ városai, 15. rész Athén - képekben a világ városai, 14. rész Szentpétervár - képekben a világ városai 13. rész Kairó - képekben a világ városai, 12. rész San Fransisco - képekben a világ városai, 11. rész Róma - képekben a világ városai, 10. rész Rio de Janeiro - képekben a világ városai, 9. rész Párizs - képekben a világ városai, 8. rész Genf - képekben a világ városai, 7. rész Kyoto - képekben a világ városai, 6. rész New York - képekben a világ városai, 5. rész Dublin - képekben a világ városai, 4. rész Barcelona - képekben a világ városai, 3. rész Sydney - képekben a világ városai, 2. rész London - képekben a világ városai, 1. rész