Simor Andrást jelöli az MNB élére a miniszterelnök

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Simor Andrást jelöli a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki posztjára. Március 1-jén lejár Járai Zsigmond jegybankelnök hat évre szóló mandátuma.
_{2007.02.16 17:19, Forrás: MTI}

A hatályos jegybanktörvény szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét hatéves időtartamra a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A jegybank elnökét kinevezése előtt meghallgatja az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága és a Gazdasági Bizottsága, de a jegybankelnök-jelöltről a bizottságok által kialakított véleménynek nincs jogi következménye.

A jegybankelnököt a köztársasági elnök nevezi ki, mérlegelési joga azonban nincs, a kinevezést nem utasíthatja el és a kinevezési okmányt ésszerű időn belül alá kell írnia. A törvény szerint a jegybank első embere egyúttal a legfőbb monetáris döntéshozó szerv, a Monetáris Tanács elnöke is. A Monetáris Tanács legalább kilenc-, legfeljebb tizenegy tagú testület. Átmeneti rendelkezés szerint azonban jelenleg 13 tagja van. A testületben szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

Járai Zsigmond távozó jegybankelnök bizottsági meghallgatásaira 2001. február 5-én került sor. Akkor a képviselők az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága ülésén 15 igen, 9 nem és 2 tartózkodás mellett támogatták Járai Zsigmond pénzügyminiszter jelölését a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztjára. A meghallgatáson az akkori ellenzéki képviselők elsősorban Járai két és fél éves, a pénzügyi tárca élén kifejtett munkáját bírálták.

A jelöltet még aznap meghallgatta az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága is, a testület tartózkodás nélkül, 18 igen és 12 nem szavazattal támogatta Járai Zsigmond jelölését.

Simor András - életrajz

Simor András első munkahelye a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt, ahol asszisztensként dolgozott a nemzetközi osztályon. 1979 és 1985 között az MNB londoni leányvállalata, az azóta megszűnt Hungarian International Bank váltóügyekkel foglalkozó osztályvezetője volt. Ezután 1989-ig az MNB nemzetközi osztályának helyettes vezetője volt.

1989-ben Simor András lett az akkor létrejött, 50-50 százalékban a Budapest Bank és az osztrák Creditanstalt tulajdonában álló Creditanstalt Értékpapír Rt. brókercég alapító vezérigazgatója. Nyolc év után Simor András a brókercég tulajdonosa, a CA IB Investmentbank ügyvezető elnöke lett Bécsben. Levezényelte a Creditanstalt és az azt megvásároló Bank Austria befektetési bankjának összeolvadását a régióban.

1998-ban tért haza, saját tanácsadó cégét vezette tovább és még ugyanebben az évben Járai Zsigmond utódjaként a Budapesti Értéktőzsde elnökének választották. Ezt a posztot 2002-ig töltötte be. Közben azonban 1999-ben ő lett a Deloitte magyar leányvállalatának vezetője. Az összeférhetetlenség elkerülése végett a tőzsdén vállalta, hogy azoknak a tőzsdei cégeknek az ügyeiben, amelyekkel a Deloitte üzleti kapcsolatban van, nem ő jár el. Később tagja lett a régiós leányvállalatokat összefogó Deloitte Közép-Európa igazgatóságának is.

2001-ben a Business Week Európa 50 kiemelkedő üzletembere közt sorolta fel. Simor András egyike volt annak a három magyar üzletembernek, akiket a kiigazított magyar konvergenciaprogramot véleményező független tanácsadó testület, a Konvergencia Tanács tagjának kért fel 2006-ban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

Simor András korábban részt vett abban a tanácsadó testületben, amely segédkezett a Central European Management Intelligence (CEMI) kutatóintézet azon tanulmányának elkészítésében, amely a magyar gazdaság és államháztartás szerkezeti problémái tárta fel, fordulatot sürgetve. Simor András 2006-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gazdasági tanácsának elnöke.

A jegybankelnök-jelölt 1976-ban szerzett diplomát Budapesten a közgazdaság-tudományi egyetem nemzetközi pénzügyi szakán. Felső fokon beszél angolul és középfokon németül. Simor András különvált, három gyermeke van, a 24 éves Máté, a 22 éves Diána és Dániel, aki 17 éves.

A Fidesz szerint meg kellett volna hosszabbítani Járai Zsigmond jegybankelnöki megbízatását

Fidesz szerint a magyar gazdaság stabilitása érdekében a miniszterelnöknek meg kellett volna hosszabbítania a jelenlegi jegybankelnök, Járai Zsigmond mandátumát.

Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője - azt követően, hogy a miniszterelnök bejelentette, Simor Andrást jelöli a Magyar Nemzeti Bank élére - az MTI-nek azt mondta: Járai Zsigmondnak a Magyar Nemzeti Bank élén az elmúlt esztendőkben különösen kemény kihívások között kellett hiteles és átlátható monetáris politikát megvalósítania.

A jegybankelnök töretlen elszántsággal dolgozott az infláció leszorítása és a jegybank függetlenségének megőrzése érdekében, amely munkájáért, első magyar díjazottként, a tavalyi év európai jegybankelnökének választották - tette hozzá.

Így tehát Járai Zsigmond leváltásának, szakmai indokok híján, pusztán politikai okai lehetnek - mondta Szijjártó Péter, aki szerint ez ellentétben áll a demokráciában szokásos felfogással, ráadásul ellentétes a magyar gazdaság érdekeivel is.

Enyhén erősödött a forint a jegybankelnök-jelölt megnevezésére

Enyhén erősödött a forint a jegybankelnök-jelölt megnevezésére a bankközi devizapiacon, bár Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentésekor már kevesen voltak nem csak a magyarországi, hanem a hosszú hétvégére készülő amerikai piacokon is. Simor András nevének bejelentése előtt 252,30/50 forinton jegyezték az eurót, a bejelentés után 251,90/252,00 forinton állt a kurzus. A piacon még jelenlévő kereskedők szerint Simor András jelölése megegyezett a piac nagy többségének várakozásával.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Akárki foglalja el Járai Zsigmond székét, a monetáris politikában nem várható gyökeres változás Járai: egy rossz pályáról átállunk egy másik rosszra A Fidesz politikai okokat sejt Járai leváltása mögött Ki követi Járait a székben? - Majd az SZDSZ eldönti Az év jegybankárának választotta Járai Zsigmondot a The Banker