Sport

Kiépített siklóernyős elugrópontot alakítanak ki a Pilis-tetőn

Az új elugrópont tervezésébe a siklóernyősök és a sárkányrepülősök képviselőit is bevonták.

2025.02.09 10:47MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az ország első kiépített siklóernyős elugrópontját alakítja ki a Pilis-tetőn a Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a létesítménnyel a fokozottan védett magyar husángot óvják meg a kipusztulástól - közölte az erdőtársaság szóvivője pénteken az MTI-vel.

Mészáros Péter tájékoztatása szerint a helyszín a főváros közelében a legkedveltebb siklóernyős- és sárkányrepülő elugróhelyek közé tartozik, ugyanakkor ott él a Magyarország kiemelkedő természeti kincseként őrzött, magyarföldi husáng összes létező állományának fele.

A fokozottan védett növény élőhelyének megóvásáért egy emelt, rácsos acélszerkezetet helyeznek el az Éles-kő nevű szikla környékén. Az új elugrópont tervezésébe a siklóernyősök és a sárkányrepülősök képviselőit is bevonták.

A februárban kezdődő, csaknem egy évig tartó beruházás során felújítják az élőhelyet védő vadvédelmi kerítést és egy új, emelt fémszerkezetű tanösvényt létesítenek. Mindezek eredményeként a siklóernyősök biztonságosan startolhatnak, a kirándulók gyönyörködhetnek a kilátásban és a fokozottan védett gyep is sértetlen marad.

A magyarföldi husáng jégkorszak előtti maradványfaj. Úgynevezett bennszülött faj, az egész világon csupán hat helyen, négy hazai és két határainkon kívüli termőhelyen fordul elő, a legtöbb a Pilis-tetőn.

Nagytermetű, ernyős virágzatú, sárga-sárgászöld színű növény. Bár leginkább rokonára, a kaporra hasonlít, a husáng Magyarország egyik legféltettebb természetvédelmi értéke, amely a Természetvédelmi Világszervezet vörös listáján is szerepel.

A koncepció részeként a tanösvény nyomvonalának kialakítása, az enyhe töréspontok, elágazások és teraszok létesítése utal a növény felépítésére is, a növény "habitusa" az acél tanösvény formájában is megjelenik.
A Pilisi Parkerdő az ország egyetlen parkerdőgazdasága, 65 ezer hektárt kezel Pest és Komárom-Esztergom megyében a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi- és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, valamint a Csepeli-síkság területén. Területét évente 32 millió látogató keresi fel.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.