Mementó

Felavatták Sándor Csikar szobrát az MTK agárdi akadémiáján

A legendás focista élete végéig hűséges maradt az MTK-hoz, a klubot második családjának tekintette és évtizedek után játékával csúcsra emelte.

2015.09.14 12:53MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Wichmann Tamás egykori kenus (b) és Sándor Károly fia Sándor Károly egykori válogatott labdarúgó - MTI Ilyés Tibor

Felavatták hétfőn Sándor Károly egykori válogatott labdarúgó szobrát az MTK agárdi futballakadémiáján, amely a legendás játékos nevét viseli.

Deutsch Tamás, a Magyar Testgyakorlók Köre elnöke a leleplezést megelőző beszédében úgy fogalmazott: Sándor Károlynak az élete volt a futball, szentségként tisztelte, történhetett bármi. Mint mondta, a legendás focista élete végéig hűséges maradt az MTK-hoz, a klubot második családjának tekintette és évtizedek után játékával csúcsra emelte.

"Neve egybeforrt az MTK-val, az MTK ő maga is" - jelentette ki az elnök, hozzátéve: a Csikar becenévvel illetett játékos élete példázata akaraterőnek, alázatnak, klubhűségnek, hazaszeretetnek, szerénységnek, tartásnak és legfőképpen erkölcsnek.

Tamási Zsolt, a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia igazgatója szerint Sándor Károly fogalom és legenda a magyar labdarúgásban, az MTK pedig "kikerülhetetlen tényező", az egyik legsikeresebb magyar futballklub. Emlékeztetett arra, hogy Csikar büszkén vállalta a névadó szerepét az akadémia esetében.

Megjegyezte, hogy mostantól minden nap találkozni fognak az alkotással, Sándor Károly alakjával, ami emlékeztetni fogja őket arra, hogy Csikar szellemében kell nevelni az ifjú focistákat.

Boros Péter szobrász az egészalakos bronzszoborral kapcsolatban elmondta, hogy egy svéd-magyar válogatott meccsen, Csikar-szögből szerzett gólja előtt, a lövés utáni pillanatban ábrázolta Sándor Károlyt.

Sándor Károly nyolcvanöt éves korában, tavaly szeptember 10-én hunyt el.

A magyar válogatottban, annak legsikeresebb időszakában, 1949 és 1964 között 75 mérkőzésen 27 gólt szerzett úgy, hogy hosszabb ideig Budai László mögött csak a második számú jobbszélsőnek számított. Emiatt kimaradt az 1952-ben, Helsinkiben aranyérmes olimpiai csapatból, s egy évvel később nem játszott az Évszázad mérkőzésén sem, amelyen a magyarok 6-3-ra legyőzték az angolokat Londonban, illetve az 1954-es vb-döntőt is kihagyta. Ugyanakkor szerepelt az 1958-as és az 1962-es világbajnokságon.

mtk.hu

Klubcsapata, az MTK színeiben 379 bajnoki mérkőzésen lépett pályára, ezalatt 182-szer volt eredményes. Pályafutása során három bajnoki címet és egy kupagyőzelmet ünnepelhetett, 1964-ben KEK-döntőt játszott, illetve szerepelt az Európa-válogatottban is. Az MTK utánpótlás-akadémiája 2001 óta az ő nevét viseli. Magatartása, pályafutása elismeréseként elnyerte a MOB fair play életműdíját.

A legendás jobbszélső játéktudását jól jellemzi, hogy beceneve alapján a mai napig Sándor (Csikar)-szögről beszélnek a szurkolók és szakemberek, amikor az alapvonal közeléből, azaz éles szögből leadott lövésből gól születik.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.