Szóval mi is a baj a tükörrel?

Tükröm, tükröm...a tükröd hazudik!

Minden reggel sápadtnak és ráncosnak látod magad? Alig van kedved elindulni? Órákat töltesz a tükör előtt? Elárulunk egy titkot, a tükröd hazudik!

2010.08.30 13:30ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Titokban minden reggel gyanakszol egy kicsit, amikor belenézel a tükörbe. Igazából egyszerű fizikáról van szó, a visszatükrözött képnek három olyan tulajdonsága is van, ami miatt a látvány csak halvány mása a valódinak.

A mindennapi életben használt tükrök egy (többé-kevésbé) sík üveglap hátoldalára felvitt tükröző anyagból állnak. Ez kezdetben higanytartalmú fényes anyag, úgynevezett foncsor volt, ma már inkább ezüstfoncsort használnak.

A megfelelően sík üveg gyártási technológiájának feltalálása előtt simára csiszolt fémlapokat, bronzot, ezüstöt használtak. Először is a tükör kétdimenziós képet mutat, miközben az arcodat mindenki más három dimenzióban látja.

A lapos kép eleve egyfajta torzított vetület. A fényvisszaverő bevonat bármilyen fényes is, igazából szürke, ami egy halvány szürke réteget von a képre. A bevonatot hordozó üveg – még a legátlátszóbb is – zöldes színű. A zöld szín a színkörben a piros ellentéte, vagyis az arc pirosságát, életteli rózsaszín színét tompítja, halványítja.

Ha nem hiszed el a fentieket, végezd el a következő egyszerű kísérleteket. Nézd meg alaposan a karod színét, vagy nézegess egy kicsit egy fehér papírlapot!

Azután nézd meg ugyanezeket a tükörben is!

Meglepő, nem? Állítsd egy barátod vagy családtagod a tükör elé, és nézd meg őt alaposan szabad szemmel és a tükörből is! Azonnal látni fogod a különbséget.

A rossz hír, hogy tökéletes tükör nincs. A legjobb minőségű tükrök csaknem teljesen színtelen üvegből készülnek, de a fényvisszaverő réteg mindegyiken enyhén szürkés színű.

Tudtad-e, hogy…

• A tükör azt az üvegbevonatú, alumínium vagy ezüstlapot jelenti, amely visszatükröződő képet ad. A gréko-román antikvitás kora óta ismert, de csak a középkorban terjedt el.
• A ma is híres velencei és nürnbergi tükör volt minden tükrök őse.
• Egyes népeknél a tükröt a világegyetem miniatűr másának tekintették, máshol az emberi lélek jelképe volt. Sok kultúrákban a tükör az égboltot vagy a napot szimbolizálta, ragyogása a gonosz elűzésére szolgált.
• A régi kínai festészetben a tájat nem fogadták el saját valóságában, hanem mindig valamilyen vízfelület visszatükröződésében ábrázolták.

Szóval ne higgy a tükrödnek!

A valóság sokkal szebb, mint a visszatükrözött kép.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.