48 órás késéssel végre tűzijátékot is tartottak
Képek - Újra itt a jó idő, bulihangulat dúl Cannes-ban
Az őszies hűvös időt néhány óra alatt felváltotta a megszokott napsütéses nyári meleg a francia Riviérián, és a 65. cannes-i fesztivál is visszatért a megszokott kerékvágásba.
Feléhez érkezett a 65. Cannes-i filmfesztivál
2012.05.24 16:29MTIA díszbemutatók után hajnalig tartó bulizásoktól hangosak a tengerparti szórakozóhelyek, az alkalmi esernyőárusok pedig visszavedlettek a fesztiválozókat széles pareokendő- és napszemüveg-kínálattal üldöző bazárosokká.
A visszatért jó időnek köszönhetően a fesztivál fennállásának 65. évfordulója alkalmából rendezett tűzijátékot 48 órás késéssel kedden éjfélkor megtartották a fesztiválpalota előtti strandon, miután a hétvégén a szélviharos időjárás miatt le kellett azt fújni. A mintegy félórás impozáns fényjátékot több ezren csodálták Cannes tengerparti sétányán, a Croisette-en.
Eközben a palota melletti hatalmas sátorban az idei díszvendég, Brazília tiszteletére rendezett fogadáson Tom Jobim bossa novájára táncoltak a meghívott vendégek. A zenét az 1994-ben elhunyt híres brazil zenész zongorista unokája szolgáltatta, hatalmas sikerrel. A Tom Jobimról készült dokumentumfilmet, Nelson Pereira dos Santos alkotását versenyen kívüli vetítésen mutatták be kedden este a fesztiválon.
A 30 éves Mona Achache francia színésznő-rendező a dalai lámáról tervezi forgatni következő filmjét. Ennek megünneplésére az egyik szórakozóhelyen tibeti szerzetesek énekeltek, onnan nem messze, a a Gotha Club elnevezésű helyen pedig David Guetta keverte a zenét mintegy 2500 bulizó fesztiválozónak.
Az eddig bemutatott 14 versenyfilm legfőbb témája egyébként a félidejéhez érkezett 65. Cannes-i Filmfesztiválon a világra való nyitás, az utazás és a halál voltak, közülük Michael Haneke Szerelem című drámája aratta a legnagyobb sikert az újságírók körében.
Az egyik szerdai versenyfilm, a fesztivál legkülönösebb és leginvenciózusabb opusa, a Leos Carax Holy Motors című műve azonban átalakíthatja a rangsort, miután a sajtóvetítést követően a tudósítók több díjra is esélyesnek ítélték meg a harmadik francia versenyfilmet.
Az idei cannes-i versenyfilmek alkotóinak többsége hazája határait elhagyva beszél a világ alapkérdéseiről, a nézők nagyon sokat utazhatnak a moziteremben. Isabelle Huppert egy dél-korai tengerparton tűnik fel Hong Szang Szu (Hong Sang-soo) alkotásában, az iráni Abbász Kiarosztami Japánban talált pénzt és ihletet legújabb filmjéhez, az új-zélandi születésű Andrew Dominikot az amerikai álommal való leszámolása érdekelte egy New Orleansban játszódó gengszterfilm formájában, az osztrák Ulrich Seidl Kenyában örökítette meg az afrikai szexturizmus kiábrándító valóságát, a brazil Walter Salles a beatnemzedék kultikus amerikai regényét, az Útont filmesítette meg.
Számos alkotásnak a középpontjában pedig a halálhoz való viszonyulás áll, amely részben azzal magyarázható, hogy az idén meghívást kapott rendezők többsége az idősebb generációhoz tartozik. A filmek jelentős része viszonylag hosszú (két, két és fél óra), nagyon sok párbeszéddel, de hatásos képi világgal és magas technikai színvonalon készült, így még a kevesebb mondanivalóval szolgáló alkotások is kifejezetten kellemes látványt nyújtanak.
A nemzetközi kritikusok favoritjának eddig az osztrák Michael Haneke Szerelem című alkotása számít, a főszerepben a 81 éves Jean-Louis Trintignant-nal és a 85 éves Emmanuelle Rivával, akik mindketten esélyesek a legjobb férfi- illetve női alakítás díjára. Igazán formabontó művet azonban eddig csak egyet láthatott a fesztiválközönség, a legtitokzatosabbnak számító francia rendezőtől, Leos Caraxtól.
A Holy Motors című meghökkentő filmnek szerda este tartják a díszbemutatóját, a vörös szőnyegen pedig egyebek mellett igazi világsztárok, Kylie Minogue ausztrál énekesnő és Eva Mendes amerikai színésznő fog felvonulni, akik kisebb szerepeket alakítanak az egyszerre polgárpukkasztó, szórakoztató és meglepően filozófikus történetben.
Az 1991-ben készült A Pont-Neuf szerelemesei című kultuszfilm rendezője 13 éve nem forgatott filmet. Ötödik műve, a Holy Motors egy egynapos képtelen utazásra invitálja a nézőt a rendező ikonikussá vált állandó színészével, a torz arcú Denis Lavant-nal. Az önmagát kereső Oscar urat egy hatalmas limuzin repíti 11 találkozójára, amelyeken teljesen más figuraként (bankár, koldusasszony, bérgyilkos, terrorista) jelenik meg, s mindegyik epizód a filmművészet más-más műfaját, illetve annak a paródiáját idézi meg (bunyós film, zenés film, kalandfilm).
A labirintusszerűen felépített alkotás minden egyes képkockája meglepetést okoz a történet, a vágás, a világítás és a szereplőválasztás (Kylie Minogue, Eva Mendes) szempontjából is. A főszereplő Denis Lavant számos kérdést vet fel a "soha nem teljesen ugyanolyan, de soha nem teljesen más", azaz mindennel felcserélhető színészi létről is.
A szerdai másik versenyfilm, az ártatlanság elvesztéséről szóló Úton Jack Kerouac 1957-ben megjelent azonos című regényének hű adaptációja. Az első kritikák szerint azonban a filmnek nem sikerült azt a formai újítást megvalósítania, amelyet az irodalmi mű jelentett a saját korában.
A konformista amerikai társadalomból kiábrándult beatnemzedék bibliájának tekintett mű filmes változatának főbb szerepeiben Sam Riley, Garrett Hedlund, Kristen Stewart és Kirsten Dunst látható. A filmet a brazil Walter Salles rendezte, akinek a világsikert a 2004-ben forgatott Che Guevara: A motoros naplója című film hozta meg.
"Már több road-movie-t forgattam, tudom, hogy minél inkább sikerül elszakadni a gyökerektől, a kiindulóponttól, annál szélesebbé válik az ember perspektívája arról, hogy kicsoda is valójában, honnan jött és hova is akar eljutni" - mondta a rendező díszbemutató előtti sajtótájékoztatóján, arra utalva, hogy elsősorban az utazások háttérében álló identitáskeresés foglalkoztatta a regény megfilmesítésekor.
Kerouac annak idején Marlon Brandót látta volna a legszívesebben a főhős Dean Moriarty szerepében. A megfilmesítés jogait 1978-ben Francis Ford Coppola saját magának vásárolta meg, majd felajánlotta egyebek mellett Jean-Luc Godard-nak és Gus Van Santnak is, sőt Coppola fia, Roman is gondolkodott egy időben a regény megfilmesítésén. A Che Guevara fiatalkori dél-amerikai utazásait feldolgozó A motoros naplójával azonban Walter Salles lett a "road-movie és a bonyolult felépítésű filmek mestere" Coppola szemében, így végül neki engedte át a jogokat.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 8:42 Megölték a Hamász két libanoni parancsnokát a hajnali légi támadás során
- 6:11 Duna House: a fiatalok az első lakás vásárlásához szükséges önerőt hitelek segítségével is kiegészíthetik
- 22:10 Iszapömlés - Rétvári Bence: példaértékű a katasztrófát követő összefogás
- 21:40 MTVA: a közmédia visszautasítja az erőszakos követeléseket
- 20:08 Szijjártó Péter: újabb magyar állampolgárokat menekítenek ki Libanonból
- 18:12 Magyar Péter a 'propagandamédia' termékeinek bojkottjára szólított fel
- 18:07 Kielemzik az emberi élet meghosszabbításának lehetőségeit
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06