Türkök és ujgurok

Hun sztereotípiákat cáfoltak Szibériában- 2. rész

Az orosz és a kínai régészek máig azon vitatkoznak, hogy a hunok régészeti kultúrájának mi lehetett az előzménye. Ez a kérdés jelen konferencián is felvetődött.

_{2010.10.19 11:35mult-kor.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A mongol Sz. Törbat az orosz véleményt osztotta, vagyis a vaskori táblasíros temetkezés lehetett az előzmény, míg a kínaiak a Sárga-folyó menti ordoszi kultúrát tekintik annak. Néhány előadó megemlítette a hun városok kérdését.

Még a múzeumlátogatás során Dasibalov elmondta, hogy Burjátiában eddig öt hun települést tártak fel, Mongóliában még H. Perlee idején mintegy tízet azonosítottak be. Az újabb vizsgálatok alapján ezek száma nőhet.

A mongol régészek, Cs. Amartüvsin, Dzs. Gantulga és D. Garamdzsav Dél-Góbi megyében, a kínai határhoz közeli Hanbogd járásban egy hun erőd nyomait találták meg, amelyet a helyiek Mangaszin hürének neveztek el.

Hasonló korú erődöt az onnan 200 kilométerre lévő Nomgon járásban lévő Bajanbulagnál is találtak, melyet Z. Batszajhan Csao Hszin városának azonosított. A fenti mongol régészek úgy vélik, hogy azok katonai erősségek lehettek, amelyek az i.e. 120. körül megindult Han támadások elől nyújtottak menedéket a hun harcosoknak.

A hunokat követő középkori lovas népek történetével kapcsolatban is számos új eredmény született. Az orosz Jurij Ozseredob a nyugat-mongóliai türk emlékekről tartott előadást, az ott bemutatott bálványok között egy ritka női ábrázolásra hívta fel a figyelmet.

A nőnek közép-ázsiai arcvonásai voltak, és egy bizonyos cseuma fejfedőt viselt. Nemcsak egyszerűen egy áldozati csészét tartott a kezében, mint a férfi bálványok, hanem az ábrázoláson látható volt a csésze melletti kendőféle, ami néprajzi analógiák alapján nem más, mint a mongol hadag, a máig az üdvözlő szertartás alapvető kelléke, a tisztelt vendégeket a háziasszonyok egy hadagon tálalt csészével köszöntik.

Az ujgur kaganátusról ketten számoltak be. Az ausztrál Arden-Wong a kínai és az ujgur források alapján elemezte az ujgurok és a manicheizmus kapcsolatát.

Elmondta, hogy bár a történészek úgy tartják, hogy az ujguroknál széles körben elterjedt Mani tanítása, de a kínai forrásokból inkább azt olvashatjuk ki, hogy az csak a vezető réteg „udvari” vallása lehetett, és a birodalomban az ősi hitvilág, a sámánizmus mindvégig erős maradt.

Wang utalt arra, hogy a Kara Balgaszunban most folyó ásatások majd újabb bizonyítékokat szolgáltatnak az ujgurok régi hitvilágáról. J. Bemman az elmúlt években folyó német-mongol expedícióról számolt be.

Elmondta, hogy a türk, az ujgur, de a mongol birodalmi fővárost rejtő Orhon-völgyet az ujgur korban (8-9. század) használták leginkább, nem pedig a mongol világbirodalom idején, ahogyan azt korábban feltételezték.

A konferencia szervezői hamarosan egy honlapot is indítanak, hogy a térség iránt érdeklődő kutatók is értesülhessenek a legújabb kutatási eredményekről, sőt a résztvevők egymás munkáihoz is hozzá tudjanak szólni.

Jövőre pedig új helyszínen ismét megvitatják az új tudományos eredményeket.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter