Véget ért A szabadság ára művészeti konferencia

Szabadok vagyunk, de benne élünk a társadalmi élet dzsungelében

Verseny vagy együttműködés? címmel csütörtöktől szombatig közép- és kelet-európai résztvevőkkel konferenciát szervezett a Művészetek Palotája, amelyen nyugat-európai előadók is szót kaptak.

2010.09.27 08:45Soós Anita
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A fesztiválok, művészeti intézmények, kulturális diplomaták, zenekari vezetők inkább az együttműködésre koncentráltak előadásaikban.

Dragan Klaic Amszterdamban élő kulturális elemző a Müpához hasonló nagy kulturális intézmények társadalmi beágyazottságának fontosságával indította a konferenciát, kiemelve: a régióban a kulturális események jelentős része a közös hagyományokra és az új, az "átmeneti" helyzetből eredő kihívásokra épül.

Roman Belor, a híres Prágai Tavasz igazgatójának összefoglaló beszámolója a kelet-európai múlt és identitás sajátosságaira mutatott rá. Felidézte, hogy a fesztivált 1946-ban Prága náci uralomtól való felszabadulásának első évfordulójára alapították. Az első sorozat vendége Leonard Bernstein volt, úgy látszott, az esemény híd lesz a nyugati és keleti kultúra között. Ahogy Magyarországon, úgy náluk is 1948 után a saját - a cseh és szlovák - kultúra a keleti "birodalmi" kultúra alávetettje lett. "Csak 1989 után nyertük vissza a szabadságunkat, 1990-ben ismét Bernstein lépett fel nálunk."

A szabadságnak azonban ára volt, nekik a financiális háttér szinte egészét magán támogatóktól kell megszerezniük, Prága város csak kis mértékben járul hozzá a költségeikhez.

"Szabadok vagyunk, de benne élünk a gazdasági és társadalmi élet dzsungelében" - fűzte hozzá.

Említve: az egyik nagy nemzetközi bank, amelynek része volt a világválság kirobbantásában, visszavonult a kultúrából, most egy másik, szintén nemzetközi pénzintézettel működnek 3 évig együtt.

A Prágai Tavaszt nem tartja turisztikai eseménynek, bár elemzik a közönség összetételét.

"Nehéz megmondani, hogy ki az igazi külföldi, mert sok a +belföldi+ külföldink, azoknak az internacionális cégeknek a munkatársai, amelyek Csehországban működnek."

MÜPA

Cristina Uruc, a kétévente rendezett George Enescu Verseny és Fesztivál igazgatója arról számolt be, hogy a költségvetésük csaknem 90 százaléka állami forrásból ered.

Az események központja Bukarest, de még 6 romániai városban, köztük például Kolozsváron, Aradon láthatók-hallhatók fesztiválprogramok.

Az együttműködésben elöl járnak, bejáratott a kapcsolatuk a libanoni Al Bustan és a német Ruhrgebiet fesztivállal. Többször hívtak magyar előadókat, az Amadinda Ütőegyüttest, Kocsis Zoltánt és a Nemzeti Filharmonikusokat.

A kiállítások, táncszínházi műsorok mellett az Enescu Fesztivál fókuszában a névadó zeneszerző munkássága áll, de működtetnek kortárs zenei műhelyt, amelyben fiatal tehetségek mutatkozhatnak be, őket azután külföldre is ajánlják.

A brüsszeli Hugo de Greef (sokáig az Európai Fesztiválszövetség - EFA - főtitkára) rámutatott, Közép-Európában gyakran az EU-s támogatások megszerezhetőségéhez rendelik a programot. Ez nem jó, először a célt kell meghatározni, azután megkeresni a forrásokat.

Az innováció elsőrendű fontosságú, e nélkül nincs nemzetközileg értékelhető színvonal.

Csonka András, a Müpa vezérigazgató-helyettese elmondta, meghívásukra sok érdekes személyiség jött el rangos intézmények képviseletében, ami a témaválasztás helyességét igazolja, és jelzi, élénk a nemzetközi érdeklődés a palota iránt.

Ha - mint most - a Visegrádi Alaptól - támogatást tudnak szerezni szerveznének egy következő konferenciát, amelynek a témája lehetne például, hogy a régióban milyen a médiumoknak szerepe a kultúra közvetítésében.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.