Schrammel odatette magát

160 éve született a sramlizene megteremtője

Százhatvan éve, 1850. május 22-én született Johann Schrammel osztrák hegedűművész, zeneszerző, akiről a sramlizenét elnevezték.

_{2010.05.20 15:27MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A bécsi fiú már tízéves korában együtt hegedült apjával és Josef öccsével egy vendéglőben, eme előgyakorlatok után vették fel a bécsi konzervatóriumba.

Testvérével több évig együtt hegedültek színházakban, katona-, majd szalonzenekarokban, végül a népzenénél kötöttek ki. 1878-ban Joseffel és a kétnyakú kontragitáron játszó Anton Strohmayerral triót alapítottak, amely a Bécs közeli, szőlőműveléséről nevezetes Nussdorf faluban szórakoztatta estéről estére népdalokkal, indulókkal, tánczenével a borozók és fogadók közönségét.

1884-ben csatlakozott hozzájuk a klarinéton és pikolón játszó Georg Da:nzer, és saját maguk számára is váratlanul hihetetlen népszerűségre tettek szert.

A népzenét újfajta módon előadó Schrammel kvartett nem győzött eleget tenni a rendezvényekre, vidéki kúriákba, kastélyokba szóló meghívásoknak, s 1893-ban meghívták őket a chicagói világkiállításra is. Fellépéseik nyomán valóságos sramliláz söpört át a bécsi közönségen, hasonló rajongás csak Johann Strausst vette körül.

Idővel a klarinétot a kromatikus harmonika váltotta fel, s stílusukat sramlizeneként kezdték emlegetni. Schrammelék mindössze hét év alatt több mint kétszáz dalt és zeneszámot komponáltak, ezek némelyike valóságos népdallá vált (a Wien bleibt Wien időről időre felcsendül a bécsi újévi koncerteken is).

Pályafutásukra a testvérek korai halála tett pontot. Johann Schrammel Bécsben halt meg 43 éves korában, 1893. június 17-én, két évvel később követte őt Josef öccse, furcsa módon szintén 43 évesen.

A sramlizene napjainkban is népszerű, duó esetén a gitár és harmonika, trióban a gitár, harmonika, hegedű felállás a leggyakoribb, de működnek kizárólag fúvós hangszerekkel zenélő együttesek is. Repertoárjukon népszerű, dallamos keringők, indulók, polkák és népies dalok szerepelnek, a sramlihoz gyakran társul a jódlizás, a tiroli és svájci szöveg nélküli előadásmód, amelynek során a mell- és fejhang váltakozik. Magyarországon is működnek nagy létszámú, kiválóan játszó sramlizenekarok, nálunk alapvetően a magyarországi németek népzenéjét nevezik sramlizenének.

A műfaj az elmúlt időszakban nagy változáson ment át, hatott rá a magyar mulatós zene, a slágerzene, sőt még a diszkó is.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter