Kivégzések, internálások, börtön

A kommunizmus áldozataira emlékezünk

A kommunizmus áldozatairól szóló megemlékezéseket tartanak országszerte hétvégén és hétfőn különböző szervezetek. Az Országgyűlés 2000. június 13-i határozata alapján a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én emlékeznek a kommunizmus áldozataira.

_{2008.02.23 08:40MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A kommunizmus idején üldözött egyházi személyiségek elismerésére alapított Parma fidei - a hit pajzsa díjat szombaton adja Mádl Dalma, a volt államfő felesége Bálint József jezsuita szerzetesnek. A kitüntetést 2002-ben alapította Gyurkovics Tibor író és Horváth Béla akkori kisgazda parlamenti képviselő. Vasárnap ünnepséget tartanak egyebek mellett a Pest megyei Csömörön, ahol Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke mond beszédet, hétfőn Sólyom László köztársasági elnök Pécsett vesz részt megemlékezésen, Rogán Antal, Belváros-Lipótváros polgármestere pedig a budapesti Gulag-emlékműnél mond beszédet.

A Horváth Béla kisgazda képviselő kezdeményezése alapján hozott parlamenti határozat értelmében február 25-én arra emlékeznek, hogy Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet katonai hatóságok 1947-ben aznap tartóztatták le szovjetellenes kémkedés és ellenkormány alakításának hamis vádjával, majd 25 évi, a Szovjetunióban letöltendő kényszermunkára ítélték. Magyarországon először 1919. március 21. és augusztus 1. között volt bolsevik típusú proletárdiktatúra.

A Tanácsköztársaság 133 napja alatt mintegy 300 embert végeztek ki. A politikai okokból bebörtönzöttek, internáltak, túszként fogva tartottak számát 2-5 ezer főre becsülik a történészek. A második világháború után a szovjet hadifogságba esett magyar katonák számát 400-430 ezerre teszik, további 200-220 ezer civilt pedig kényszermunkára vittek vagy internáltak. A Rákosi-korszakban halálos ítélet okán vagy a börtönviszonyok következtében mintegy kétezren haltak meg. A polgári bíróságok ebben az időszakban 387 ezer embert ítéltek szabadságvesztésre, vagy helyeztek rendőri felügyelet alá, a rendőrség pedig 850 ezer pénzbírságot rótt ki. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után mintegy négyszáz embert végeztek ki, 16 ezret ítéltek fegyházra, 13 ezer "megbízhatatlant" internáltak.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter