Kultúra

Könyv jelent meg a Kádár-kori könnyűzenei életről

Aprónak nem nevezhető részletek is kiderülnek a kötetből.

2025.11.19 06:18MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Hangadók és hangfogók címmel könyv jelent meg a Kádár-kori könnyűzenei színtérről. A szerző, Csatári Bence a zenészek, a rajongók és a hatalom szemszögéből vizsgálja a korszak jelentősebb pop-rockzenei eseményeit, személyiségeit, lemezeit.

"A hazai könnyűzenei élet emlékezetes időszaka volt a Kádár-rendszer, amikor a pártállam felülről igyekezett kordában tartani a fiatalok által olyannyira kedvelt stílusokat, a beatet, a rockot, a diszkót, majd a nyolcvanas években az új hullámot, a punkot és még számos irányzatot" - írja a kötet előszavában a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tudományos főmunkatársa, a korszak szakértője, aki az elmúlt tíz évben számos könyvet írt már a témában.

A mostani kötet a Magyar Nemzet című napilapban 2020 és 2023 között publikált cikksorozat darabjain alapul. Külön fejezetet kapott a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV) létrejöttének története, benne "a botfülű popcézárnak" nevezett Erdős Péterrel, aki 1968-ban jogtanácsosként és sajtóosztály-vezetőként indult a monopolcégnél, és erre alapozva alakította ki hatalmát és klientúráját.

Olyan aprónak nem nevezhető részlet is kiderül a kötetből az MHV-ról, hogy induláskor mindössze tizenöt alkalmazottja volt, és kezdetben semmiféle lemezgyártó berendezés nem állt a rendelkezésükre, így 1959-ig a Szovjetunióban nyomták valamennyi magyar lemezt.

A könyv leírja a dorogi lemezgyár alapításának körülményeit, felidézve Petrovics Emil országgyűlési képviselő, komolyzeneszerző 1972-es parlamenti interpellációját. Petrovics arról beszélt a Házban, hogy a Villamosszigetelő és Műanyaggyár ugyan jelentős, több milliós haszonra tett szert a hanglemezgyártásból, azt nem adta át az MHV-nak.

"Azt mégsem várhatja senki, és nyilván önök sem várják, hogy zeneművészetünk tartsa el a kohó- és gépipart".

Számos zenekar és előadó karrierjeinek indulásába is visszarepít a könyv, előkerülnek mások mellett Radics Béla, az LGT, a P. Box és Révész Sándor pályafutásának fontosabb pillanatai.

Csatári Bence korabeli lemezkritikákhoz is visszanyúl, így olvashatunk az első magyar beatnagylemez, az Ezek a fiatalok című film 1967-es film zenéje, az Omega Nem tudom a neved, Szörényi Levente betiltott borítójú Hazatérés című szólóalbuma fogadtatásáról, vagy a Hungaria Rock and roll party-járól, amely két év alatt eljutott a 600 ezer eladott példányig.

Az Országos Rendező Irodáról megtudhatjuk egyebek mellett, hogy 1965-ben több, mint háromezer műsorengedélyt adtak ki, ami azt jelenti, hogy majdnem minden településen volt átlagosan egy könnyűzenei koncert egy év alatt.

Számos érdekesség olvasható a könyvben az Interkoncertről, amely a magyar zene exportjával és a külföldi muzsika importjával foglalkozott.

A szervezetnek egy, a kulturális tárcának írt jelentésükből például kiderül, hogy a hetvenes évek elején a magyar tánczenei együttesek nyugat-németországi fellépéseiből csaknem tízszer annyi nyereség származott, mint ugyaninnen az összes komolyzenei műfaj hangversenyeiből együttvéve.

A legendás koncertek és helyszínek című fejezetben a szerző arról a koncertről is ír, amelyen először zenélt Magyarországon igazán nagy külföldi sztár. Megtudhatjuk azt is, hogy Louis Armstrong 1965-ös Népstadionban tartott estje előtt és után egyaránt lebénult a tömegközlekedés, miután az illetékes hatóságok nem készültek fel a csaknem 90 ezres nézőszámra.

A közlekedési vállalat szerint túl későn volt a koncert, ezért azt kellett volna a buszsofőrök munkaidejéhez igazítani.
Kevéssé ismert részletek derülnek ki az 1973-as diósgyőri rockfesztiválról, a Hajógyári-szigeten 1980-ban tartott "fekete bárányok" fesztiválról, az afrikai éhezőket segítő, a nemzetközi Live Aid-hez csatlakozó, az 1985 decemberében mintegy kétszáz zenész részvételével lezajlott budapesti segélykoncertről.

A könyvet a rendszerváltás könnyűzenei vonatkozásai zárják, felidézve többek között az MHV monopóliumának elvesztésének körülményeit, valamint a korszak meghatározó lemezeit és koncertjeit.

A Hangadók és hangfogók - A kádári-aczéli könnyűzenei politika alul- és felülnézetből című kötet megjelenését az NKA, illetve a Hangfoglaló Program egyaránt támogatta.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.