Tárlat

Szerzetesek asztalánál címmel nyílt kiállítás Majkpusztán, a kamalduli remeteségben

A magyarországi szerzetesrendek étkezési kultúrájának tárgyi emlékei láthatók azon a kiállításon, amely szombat délelőtt nyílt meg a Forster Gyula Örökségvédelmi Központ és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum rendezésében a kamalduli remeteség konventépületében.

2016.08.13 23:26MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az október 31-ig látogatható tárlat megnyitóján Czunyiné Bertalan Judit, a digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos emlékeztetett arra, hogy a Forster központ által felújított műemlékek és a bennük rendezett programok révén lehet közelebb hozni egymáshoz a múltat és a jelent.

Hozzátette, hogy a mostani kiállítás is ezt a célt szolgálja, hiszen a szerzetesek étkezési kultúrájának tematikus bemutatása számos, ma is felhasználható ötlettel, mintával szolgál, különösen a természetes táplálkozást követők számára.

A megnyitót követően Saly Noémi muzeológus, a kiállítás kurátora mutatta be a gyűjteményt. Felidézte, hogy több éve tervezik egy szerzetesi gasztro tárlat létrehozását, és hosszú évek kutatómunkája áll amögött, hogy ez mára megvalósulhatott. Számos intézmény, múzeum kölcsönözte az itt megtekinthető tárgyakat, támaszkodhattak a magyarországi szerzetesrendek könyvtárosainak, levéltárosainak önzetlen segítségére is - tette hozzá.

A kiállításon láthatók a kenyér- és ostyasütésnél, a borkészítésnél, sörfőzésénél, a gyógylikőrök, a méz, a sajt és az olaj előállításánál használt eszközök és a szerzetesek gazdálkodását segítő tárgyak is.

A tárlat legrégebbi, legértékesebb darabjai az 1500-as évek végéről származó szakácskönyvek és az 1600-as évektől induló kolostori számadáskönyvek, amelyek segítségével jól lehet követni a szerzetesek gazdálkodását, kiadásait.

A tárlatnak helyet adó kamalduli remeteséget 1733-ban kezdték el építeni, alapkövét Esterházy József tette le. A remeteségben cellaházakat, templomot és közösségi épületet alakítottak ki; a némaságot fogadó fehér csuhás szerzetesek külön-külön elmélkedtek cellaházaikban, évente csak egyszer beszélhettek egymással. A remeteség II. József 1782-es rendeletéig virágzott, amikor a rendet feloszlatták, a berendezés egy részét pedig elárverezték, állami tulajdonba vették vagy széthordták.

Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság, Közép-Európában azon kevés remeteség egyike, amelyek épülete és környezete eredeti formájában maradt fenn. A kolostorépület felújításának első üteme 2015. szeptemberében fejeződött be 885 millió forint uniós támogatás felhasználásával, és ennek keretében megújult az épület díszudvara is.

A remeteség 17 cellaháza közül hét apartmanházként rendszeresen fogad látogatókat. Tavasz óta hétvégenként Oroszlányból induló városi autóbuszjárat is segíti a műemlék látogatását.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.