Történtelem

A hetven éve kezdődött német kitelepítésről rendez konferenciát a hódmezővásárhelyi Emlékpont

Az éppen hét évtizede kezdődött elüldözés első évében mintegy 120 ezer embert, 1947-1948-ban pedig további ötvenezer személyt hurcoltak Németországba.

2016.01.20 02:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A hetven évvel ezelőtt megindult német kitelepítésről rendez tudományos konferenciát A kollektív bűnösség elvének gyakorlati alkalmazása címmel kedden a hódmezővásárhelyi Emlékpont - tájékoztatta a közgyűjtemény sajtóreferense hétfőn az MTI-t.

Elek András közölte, a második világháború győztes nagyhatalmai Potsdamban arról állapodtak meg, hogy a közép- és kelet-európai németeket Németország valamely megszállási övezetébe telepítik át. Magyarországon az 1945 decemberében megfogalmazott miniszterelnöki rendelet azt írta elő, hogy "Németországba áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki a legutolsó népszámlálási összeírás alkalmával német nemzetiségűnek vagy anyanyelvűnek vallotta magát, vagy aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, továbbá az, aki a Volksbundnak vagy valamely fegyveres német alakulatnak tagja volt".

A magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapján rendezendő tudományos ülést Zinner Tibor, a Veritas Történetkutató Intézet kutatócsoport-vezetőjének előadása nyitja Szembenézés, 2016 címmel. A Budapest környéki németség deportálásáról Marchut Réka, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kisebbségkutató intézetének munkatársa tart referátumot. A soproni és a környező települések németségének sorsáról Krisch András, a Soproni Evangélikus Gyűjtemények vezetője beszél. A magyarországi német nemzetiség identitásvesztése lesz a témája T. Molnár Gizella előadásának.

Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője néhány adalékkal szolgál a Csanád vármegyei németség kitelepítésének történetéhez. A történeti kutatás eddig nem foglalkozott e témával, ugyanis ezen a területen nem éltek nagy tömbben németek. A kitelepítés három települést érintett - Almáskamarást, Kübekházát és Újszentivánt -, ahonnan 1946 áprilisában és májusában zajlottak a deportálások.

"Elegendő, ha valakinek szép háza vagy gazdasága van, hogy a vagyonából kiforgassák", azaz kitelepítsék - írta le a korabeli állapotokat Reibel Mihály, a németek lakta Elek katolikus plébánosa. Az egykori források arra is kitérnek, hogy Újszentivánra például több mint háromszázan érkeztek a kitelepítés lebonyolítására és a "munkát" öt nap alatt végezték el.

Az éppen hét évtizede kezdődött elüldözés első évében mintegy 120 ezer embert, 1947-1948-ban pedig további ötvenezer személyt hurcoltak Németországba. A háború előtt csaknem félmilliós magyarországi német kisebbség létszáma több mint 200 ezerrel csökkent, a kitelepítettek számát mintegy 180 ezerre teszi a történeti kutatás. A kitelepítések után megmaradt német nemzetiséget tovább sújtotta a magyar politikai vezetés általi kollektív megbélyegzés, így az itt maradtak elvesztették, vagy a nyilvánosság előtt nem vállalták német identitásukat. Ennek bizonyítéka, hogy az 1949. évi népszámláláskor már csak két és fél ezren vallották magukat német nemzetiségűnek, és csupán 22 ezren német anyanyelvűnek, valójában a számuk 200 ezer körüli lehetett - olvasható Miklós Péternek a közelmúltban megjelent tanulmánycikkében.

Az Országgyűlés 2013. december 17-én nyilvánította a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává január 19-ét, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német lakosokat szállító első vonatszerelvény.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.