Betekintés

Kiállítás a stresszről az Orvostörténeti Múzeumban

A stressz jelenségét, valamint Selye János (1907-1982) kanadai belgyógyász, vegyész kutatásait és felfedezéseit bemutató tárlat látható péntektől a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban Budapesten.

2015.05.09 02:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Dizájn és stressz - Facebook

Az október 31-ig látogatható, Az izgalom biológiája - Selye János és a stresszelmélet dimenziói című időszaki kiállítás célja, hogy a stressz jelenségét tudományos, ugyanakkor a laikus látogatók számára is érthető szempontból járja körül. A tárlat kitér a stressz meghatározásának előzményeire, Selye János kutatásaira és felfedezésére, emellett érzékletesen bemutatja azokat a szerveket és hormonokat, amelyek részt vesznek a stressz térbeli és időbeli kifejeződésében. A tárlat vizuálisan is érzékelhetővé és megfoghatóvá teszi a stresszt, valamint Selye János különleges személyisége, tudományos és filozofikus szemléletmódja, iskolateremtő nagysága is kibontakozik a látogatók előtt - közölte a múzeum az MTI-vel.

Selye János osztrák-magyar származású kanadai belgyógyász, vegyész Prágában doktorált, 1929-1932 között a prágai egyetemen, majd a kanadai McGill Egyetemen dolgozott. 1945-től 1976-ig Montrealban folytatta kutatómunkáját, miközben az amerikai hadsereg általános sebészeti tanácsadójaként működött. Az Életünk és a stressz című, kifejezetten népszerű könyve 1964-ben jelent meg magyarul.

A tudós 1936-ban, a Nature-ben megjelent cikkében ismertette meg a tudományos világot egy új jelenséggel, amelyet csak hosszú vívódás után nevezett el stressznek, a szó eredeti angol jelentése feszültség, idegfeszültség volt.

Kutatásait nagy apparátussal végezte, iskolateremtő, tudományszervező nagysága abban is kiteljesedett, hogy a világ minden tájáról érkeztek hozzá kutatók és a világ minden táján létesültek stresszkutatásra szakosodott kutatóintézetek. Emberként, kutatóként, iskolateremtőként, előadóként is mély benyomást tett a tudományos világra. Munkásságának jelentőségét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a mai napig folynak a stressz jelenségével foglalkozó kutatások.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.