Ünnepi menü

Húsvéti tradíciók az ünnepi fogásokban

Húsvéthoz számtalan tradíció tartozik, sok ezek közül szorosan kapcsolódik a hagyományos ünnepi fogásokhoz is.

2015.04.05 10:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Tradíciós ételekről és szokásokról beszélt Borbás Marcsi az M1 Ma délelőtt című műsorában.

A keresztény hagyományok szerint húsvét minden évben a tavaszi napforduló utáni első holdtöltét követő vasárnapon van. Az ezt megelőző 40 nap a böjti időszak, ami hamvazószerdával kezdődik.

Nagypénteki böjt
A húsvét vasárnap előtti péntek, azaz a nagypéntek az egyik legcsendesebb nap a keresztények számára. Jézus keresztre feszítésére emlékezve ilyenkor sokan tartanak böjti napot, többféle módon is – mondta Borbás Marcsi, a Gasztroangyal szerkesztő-műsorvezetője.

A legszigorúbb böjti változat szerint nagypénteken nem szabad egyáltalán enni. Ennél enyhébb változat szerint ezen a napon csak a legegyszerűbb élelmiszereket, kenyeret és vizet szabad fogyasztani, sokan pedig olyan szabályhoz tartják magukat, miszerint nagypénteken csak háromszor szabad étkezni, és csak egyszer szabad jóllakni. Természetesen tilos a húsfogyasztás is.

Több vidéki településen hagyományosan savanyú leveseket készítenek ilyenkor, például aszalt szilvás bablevest – mesélte Borbás Marcsi.

Ünnepi ételek mint jelképek
A húsvéti ételeknek fontos jelképi erejük is van – folytatta. Nem véletlen tehát, hogy éppen tojás, sonka, illetve bárány kerül az ünnepi asztalra. A hagyományos piros tojás azért piros, mert kívülről Krisztus vérét jelképezi, maga a tojás pedig Krisztus könnyét - magyarázta.

Húsvét vasárnap, Krisztus feltámadásával ér véget a böjti időszak, akkor ehetjük meg a főtt sonkát a tojással, a sült bárányt, vagy a bárány paprikást, ami a pásztorkultúra miatt emblematikus magyar étel.

A Gasztroangyal népszerű műsorvezetője mesélt szülőhelyének, a Bács-Kiskun megyei Madaras húsvéti szokásairól is, természetesen azt emelte ki, ami az ünnepi menüvel kapcsolatos: Madarason sonkafőzéskor a sonkalébe tesznek egy darab kolbász is, amitől még fűszeresebb ízű lesz a hagyományos húsvéti étel.

Húsvéti kalács
A tradicionális húsvéti ételekben nem nagyon van eltérés országszerte – mondta Borbás Marcsi –, talán csak a húsvéti kalácsot tekintve van némi különbség: vannak tájegységek, ahol a főtt sonkát édes kaláccsal eszik, míg máshol friss kenyérrel. A sváb tájegységekre jellemző, hogy húsvétkor kerek kalácsot készítenek, ami az örökkévalóságot jelképezi.

A kalácsnak nagyon sok féle változata és neve van – mesélte a gasztronómiai műsor háziasszonya – több helyen készítenek ilyenkor mákos-diós kalácsot, van, ahol 5-6 kilós változatban is elkészül, ezt bábakalácsnak is nevezik.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.