Megalodus
Könyv jelent meg Tata barlangjairól
A létesítményt a Kálvária domb közelében lévő kőbányában egy robbantás után fedezték fel, eredeti, természetes bejáratának nyomát sem lehet találni.
2014.11.18 22:30MTIA Megalodus Barlangkutató és Geológus Szakcsoport negyvenévnyi munkáját foglalta össze Tata barlangjairól és karsztjelenségeiről írt könyvében Almády Zoltán, a csoport vezetője.
A szerző elmondta, hogy a napokban megjelent 160 oldalas kiadványt az önkormányzat városi értékek bemutatására kiírt pályázatára készítette el. A fotókkal, grafikonokkal gazdagon illusztrált kötet leírja a tatai források keletkezését és az általuk létrehozott barlangok feltárását.
A könyvben jelentős részt foglal el a város legnagyobb barlangja, a Megalodus-barlang bemutatása. A létesítményt a Kálvária domb közelében lévő kőbányában egy robbantás után fedezték fel, eredeti, természetes bejáratának nyomát sem lehet találni.
A 250 méter hosszú járat különlegessége, hogy a feltörő meleg forrásvíz a mészkövet a kőzet réteglapja mentén is oldotta, így a 180 millió éves Megalodus-kagylók ökölnyi-gyermekfejnyi kövületeit reliefszerűen kipreparálta a kőzetből.
Az Angolparkban található Angyal-forrási barlang egyedülálló módon nem kőzetben, hanem kavics-konglomerátumban jött létre. A körte formájú, 17 méter hosszú és 15 méter széles, öt méter magas üregben a vízben nagy energiával mozgó szemcsék tükörfényesre polírozták az üreg falát és az abban lévő kavicsokat. A képződmény egyedi jellegénél fogva felkerült a fokozottan védett barlangok listájára. Feltárásakor kovakő pengéket, kőbaltákat, római pénzeket találtak a kihordott üledékben.
A kötet bemutatja a térség egyik legkülönösebb képződményét, a Feszty-barlangot, amely a befogadó kőzettel egy időben keletkezett. Kialakulása során a forrásvíz zuhatagszerűen folyt alá, a víz mészkőtartalma a felső rétegekben kivált, ezek az üregek később, a lerakódás növekedésével bezáródtak. Hasonló módon jött lére a lillafüredi Anna-barlang és a budai Vár alatti barlangrendszer egy része.
A Tükör-forrási barlang 30 méter mély, csaknem függőleges kürtőjében természetes geológiai feltárásként 16 féle réteg figyelhető meg, köztük egy barnakőszén-telep. A rétegekben a forrás által felhozott keményebb szemcsék eróziós úton három nagyobb termet hoztak létre.
A barlangkutató csoport vezetője a kiadványt Vajna György emlékének szentelte, aki újságíró szakmája mellett elindította és évtizedekig vezette a tatai barlangok feltárását.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 17:37 Emmanuel Macron: ha Oroszország győz Ukrajnában, vége az európai biztonságnak
- 16:36 MVM: júliusban egységesíti ügyfélkiszolgálását az MVM Next
- 15:36 Bezárja egyik erdélyi gyárát a kábelgyártó Leoni
- 14:35 Szalay-Bobrovniczky Kristóf: a haderő-fejlesztésnek szüksége van a tudományos körök támogatására
- 13:34 Rendőrök léptek fel a tüntetőkkel szemben Los Angelesben, többeket őrizetbe vettek
- 12:32 Forgalomba helyezték az M6-os Bóly és Lippó közötti szakaszát
- 11:32 LMP: óriási siker, hogy mégis lehet népszavazás a kiemelt beruházási törvény eltörléséről
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06