Halottak napja

A katolikusok az összes szentről és minden elhunytról megemlékeznek

November 1-jén, mindenszentek napján ünneplik az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, és november 2-án van halottak napja, amikor a katolikus egyház megemlékezik minden elhunytról, de különösen a tisztítótűzben szenvedő lelkekről.

_{2014.11.01 07:30}_MTI

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_{Fotó: freedigitalphotos.net/foto76}

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtószolgálata szerint a keleti egyház már 380-ban megtartotta ezt az ünnepet, minden vértanúról megemlékezve. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki a római Pantheont 609-ben Mária és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel.

III. Gergely pápa (731-741) bővítette az ünneplendők körét: a "Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek" emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. November 1-jére IV. Gergely pápa (827-844) döntése értelmében került az ünnep - ismertették.

Mindenszentek ünnepe Magyarországon tavaly ismét bekerült a kötelező egyházi ünnepek közé. Ez azt jelenti, hogy az egyház előírása szerint ilyenkor a híveknek kötelező szentmisén részt venniük.

November 2-án tartják a halottak napját, amikor a katolikus egyház ünnepélyesen megemlékezik minden elhunytról, de különösképpen a "tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről". Az egyház "a feltámadás és az örök élet hitével és az ebből fakadó reménnyel éli meg a halottak tiszteletének ősi cselekedetét, melynek minden nép a maga módján tesz eleget". Az egyház kezdettől imádkozik az elhunytakért - írták.

Szent Odiló clunyi apát kezdeményezte, hogy mindenszentek ünnepét követően az összes elhunyt emberről is megemlékezzenek. 998-ban kezdtek megemlékezni a halottak napjáról, majd a 11. században a clunyi bencés szerzetesek hatására széles körben elterjedt - írták. Az egyház az ünnepen "bizalommal kér" kegyelmet Istentől az elhunytaknak.

Mindszentek ünnepe és halottak napja

Az ünnephez kapcsolódó általános szokás a sírok feldíszítése és a halottakért való gyertyagyújtás. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi.

Magyarország egyes vidékein szokás volt e napon harangoztatni a család halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek sírjaikból, így a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban.

Más népi hiedelem szerint a gyertyagyújtás célja, hogy a "véletlenül kiszabadult lelkecskék" a gyertyafénynél újra visszataláljanak sírjaikba és ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. Megszépíteni pedig azért kell ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükön.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!