Az 1960-as években épült
A hosszúhetényi lett Az év tájháza
A Baranya megyei Zengő és a Hármas-hegy lábánál elterülő Hosszúhetény tájháza az 1860-as években épült. A műemléki épület a 19. század közepétől a 20. század első feléig mutatja be a dél-dunántúli népi építészet jellegzetes lakóházát.
2014.09.27 04:30MTIAz idei Az év tájháza-díjat a Baranya megyében található hosszúhetényi tájház nyerte. Az elismerést Cseri Miklós kultúráért felelős helyettes államtitkár adta át az Országos Tájháztalálkozón a tavalyi nyertes Cigándi Falumúzeumban.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Kultúráért Feleleős Államtitkársátának közleménye szerint Cseri Miklós a díj átadásakor úgy fogalmazott: "A kulturális tárca fontosnak tartja a kistelepülések közösségi tereinek, így a tájházaknak a fejlesztését is, hiszen ezek az oktatás és szórakoztatás mellett komplex módon látnak el kulturális örökségvédelmi, hagyományőrző, identitást erősítő feladatokat, ugyanakkor a falusi turizmus kiváló helyszínei is".
A Baranya megyei Zengő és a Hármas-hegy lábánál elterülő Hosszúhetény tájháza az 1860-as években épült. A műemléki épület a 19. század közepétől a 20. század első feléig mutatja be a dél-dunántúli népi építészet jellegzetes lakóházát.
Az épületet és a benne lévő értékes magángyűjteményt 2008-ban vásárolta meg az önkormányzat. A nyitott lábas pajta mezőgazdasági gyűjteményének darabjai közül kiemelkedik a 19. század végéről származó, és még ma is működőképes Röck-féle cséplőgép.
A közösségi térként szolgáló, felújított istállót táborok, rendezvények, múzeumpedagógiai programok számára alakították ki a közelmúltban. A tájház és udvara az udvari kemencével együtt, a falu oktatási-nevelési intézményeinek, valamint a civil szervezeteknek, a Hosszúhetényi Hagyományőrző Együttes és a helyi kézművesek rendezvényeinek ad alkalmat a bemutatkozásra, tudásuk átörökítésére.
A hosszúhetényi tájház felújításra és kiállításokra 2010 és 2014 között összesen 13,7 millió forintot nyert a kultúráért felelős tárca múzeumszakmai pályázatán.
A Magyarországon jelenleg csaknem 200, működési engedéllyel rendelkező tájház egyedülálló módon jeleníti meg egy adott település vagy tájegység építészeti örökségét, közülük mintegy 109 épület műemléki védettséget is élvez.
A magyarországi tájházak hálózata világörökségi várományos helyszíneit ezek a helyben megőrzött, védett népi műemlékek alkotják. A szakma, a gyűjteményeket gondozó civilek és az állami intézmények közös sikere, hogy a magyarországi tájházak hálózata szerepel az UNESCO világörökség várományosi listáján.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 1:30 A fészkelő erdei fülesbaglyok állományának felmérésében segíthet a lakosság
- 0:30 Gyermekpornográfia miatt vádat emeltek egy férfi ellen Nógrádban
- 23:30 NGYSZ: mintegy 4500 bejelentés érkezett tavaly káros internetes tartalomról
- 22:30 Vádat emeltek egy férfi ellen, aki halálosan megfenyegetett egy gyámügyi ügyintézőt
- 21:30 Ultrabalaton - Rekordok várhatók a 211 km-es versenyen
- 18:16 Elindulnak a TOP Plusz program fejlesztései Nagykanizsán
- 17:24 Tavaly több mint 120 ezer hamis áru bejutását akadályozta meg a NAV
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06