A magyar kultúra napja

Régészeti kiállítás Debrecenben

"Egy tájnak sosem az a legfőbb ismérve, hogy milyen áruházak találhatóak a főútjai mellett, hogy hány sávos autóút metszi ketté, hanem az, hogy miképp él szerves egységben a hagyomány, a művészet és a vallási örökség."

2014.01.22 02:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Megmentett örökség - Kincsek Európa szívéből című régészeti vándorkiállítás bemutatja, hogy a Kárpát-medence népei meghódították a környezetüket, azaz megteremtették saját kultúrájukat - mondta Halász János kultúráért felelős államtitkár a kiállítás megnyitóján kedden a debreceni Déri Múzeumban.

"Egy tájnak sosem az a legfőbb ismérve, hogy milyen áruházak találhatóak a főútjai mellett, hogy hány sávos autóút metszi ketté, hanem az, hogy miképp él szerves egységben a hagyomány, a művészet és a vallási örökség. Ezt az örökséget hozza helyzetbe a tárlat" - tette hozzá Halász János.

Az elsőként 2012. április 20-án a Parlamentben megnyílt, majd országjáró körútra indult régészeti kiállítás fontos céljának nevezte Halász János, hogy bemutassa: az elmúlt másfél évtized nagyberuházásaihoz kötődő feltárások miképpen gazdagították régészeti örökségünket.

A kiállítás sajátos, máshol nem látható "helyi ízét" azok a fazekas tárgyak jelenítik meg, amelyek az elmúlt 15 évben Hajdú-Bihar megye lelőhelyeiről kerültek elő: ilyen például a Berettyóújfalu határában, a Nagy-Bócs-dűlőn magtalált, a korai neolitikum időszakából való Vénusz-edény és a Debrecenben feltárt, bronzkorból származó, emberi arcot formázó pohár - sorolta a példákat az államtitkár.

Halász János végezetül a muzeológus szakma fontosságára hívta fel a figyelmet, megjegyezve: "kreatív szemlélet és szigorú tudományosság nélkül nincs sikeres emlékezetpolitika".

Lassányi Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke szakmai megnyitójában emlékeztetett arra, hogy a tárlat 8000 év történelméről ad áttekintést, a Kárpát-medence első telepesei korától egészen a török hódoltság idejéig.

A kiállítás egyik kuriózuma a római dunai limes, vagyis határvédelmi rendszer Paks melletti erődjében (Lussonium) feltárt bronz császárszobor-lábtöredék. A bronz szobrokat többnyire újra felhasználták más tárgyak készítéséhez, ezért egy ekkora részlet igen ritka darabnak számít. A rádpusztai hun üst a kiállítás - és a közelmúlt hazai régészeti kutatásának is - egyik leglátványosabb lelete. A valószínűleg rituálékon vagy szertartásokon használt üst egyike azon kevés tárgynak, amelyeket egyértelműen a hun néphez köthetünk - tette hozzá a szakember.

A Perkáta mellett feltárt és a kiállításon bemutatott templom és a hozzá tartozó temetők leletanyaga az Árpád-korban betelepített kunokhoz köthető. A halottakkal eltemetett viseleti tárgyak és a túlvilágra szánt felajánlások még a kunok pogány hagyományait tükrözik, azonban az idő előrehaladtával ezek a tradíciók kikoptak és helyüket már a keresztény jelképek és szokások vették át.

A Megmentett örökség - Kincsek Európa szívéből című régészeti vándorkiállítást március 30-ig tekinthetik meg az érdeklődők Debrecenben.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.