Zenetörténészek vizsgálják

Értékes Szöllősy-hagyaték került a 20. és 21. századi zenei archívumba

Szöllősy András zeneszerző, a Bartók után nemzedék egyik legjelentősebb képviselője hagyatékának fontos részét vásárolta meg a 20. és 21. századi zenei archívum és kutatócsoport.

_{2013.07.04 04:28MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A Dalos Anna vezetésével működő csoport tavaly kezdte meg működését, miután a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Fiatal Kutatói Programjában 165 millió forint támogatást nyertek.

Nemrég megvásárolhatták Szöllősy András hagyatékának azt a részét, amely nagyrészt az 1959 előtt keletkezett műveket tartalmazza, összesen 42 kéziratot. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Zenetudományi Intézetének (ZTI) zenetörténésze, Dalos Anna az MTI-nek elmondta, hogy az anyagot Bősze Ádám zenei antikváriustól vették meg.

"Már itt vannak a kéziratok az intézetben, páncélszekrényben őrizzük őket a Dohnányi- és a Lajtha-dokumentumok szomszédságában. Nagyon jó állapotban, pontos listával kaptuk meg Bősze Ádámtól a hagyatékot" - részletezte a zenetörténész.

"Szöllősy András a Bartók utáni nemzedék egyik legjelentősebb képviselője, Ligeti György és Kurtág György mellett a +harmadik+ mester" - írta Szöllősy-monográfiájában Kárpáti János zenetörténész. A kötetben egy helyen Szöllősy úgy fogalmazott: "Fiatalon rossz darabokat komponáltam. El is dobtam őket."

A Kossuth- és Széchenyi-díjas magyar zeneszerző az 1960 előtt írt műveit "elutasította" és nem is tette ezeket nyilvánossá - mondta a zenetörténész, hozzátéve, hogy az alkotók sokszor viszonyulnak úgy - talán nem egészen objektíven - saját korai munkáikhoz, hogy "kinőtték" első korszakukat.

Szöllősy Andrásnak az első, nyilvánosság előtt is vállalt művei az 1960-as években születtek. A haláláig, 2007-ig tartó időszak jól dokumentált, a kottakiadás piacosításáig rendre kiadták a műveit és elég sok hangfelvétel is készült a kompozícióiból.

Dallos Anna szerint "a tudomány számára azonban rendkívül fontos az életmű +nem vállalt+ része is. Az anyagból kiderül, hogy dalkomponistaként indult, kórusműveket és szép számú színházi kísérőzenét írt".

"Először nekünk, zenetörténészeknek kell igazán mélyen megismernünk a hagyaték eme eddig ismeretlen darabjait, csak azután mondható meg, hogy milyenek a művek. Digitalizáljuk a kéziratokat, hogy kutathatók legyenek, de csakis erre a célra szereztük meg az anyagot" - emelte ki Dalos Anna. Ha a zeneszerző határozott tiltása ellenére a későbbiekben egy énekes érdeklődne az előadhatóság iránt, akkor a jogok örökösével, a Zeneakadémiával kell tárgyalnia.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter