Sokakban ébredhet nosztalgia

Így éltünk a hetvenes években - Kiállítás Zalaegerszegen

Így éltünk a hetvenes években címmel a magyarországi szocializmus legnyugalmasabb évtizedét bemutató kiállítás nyílik szerdán Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban.

_{2013.04.14 16:14MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A múzeum célja, hogy dokumentálja ezt az időszakot és bemutatassa, milyen társadalmi folyamatok zajlottak le. A kiállítás valószínűleg sokakban nosztalgiát ébreszt: a hetvenes években mindenkinek volt munkahelye, állandó jövedelme. 

A rendszer egyik alapja az életszínvonal emelése volt, ezt viszont 1973 után kizárólag az államadósság növeléséből, vagyis nyugati hitelfelvételekből tudták biztosítani - beszélt a korszakról az MTI-nek Kaján Imre megyei múzeumigazgató. Kissné Béres Katalin történész az MTI-nek felidézte, hogy "kétarcú korszak volt, a látszat mögött a valóság közel sem volt derűs és nyugodt". Rendre voltak áremelések, de az alapvető élelmiszerek árát nem merték emelni. 

Az évtized végén viszont ez már elengedhetetlenné vált; a "3,60-as kenyérkorszak" 1979 júliusában véget ért, onnantól 5,40 forintot kellett fizetni egy kilogramm kenyérért. A kiállítás nagy összefogással valósult meg, rengeteg tárgyat ajánlottak fel és ajándékoztak a múzeumnak, amelyek közül a legjellegzetesebbeket választották ki. A hűtőszekrény-nagyságú gépből és asztallapnyi billentyűzetből álló számítógép a fiatalok számára lesz leginkább érdekes.
 
A korabeli viseleteket, például a színpompás banánszoknyát, amely tavaly ismét visszatért a divatba, bábokon jelenítik meg. A kiállítás enteriőrökből áll: bölcsődét, presszót, lakásbelsőket jelenítenek meg, amelyekből arra is lehet következtetni, hogy mit csináltak az emberek szabadidejükben. A lányok, asszonyok körében például divat volt a subázás és ekkor váltak népszerűvé a szekrénysorokat díszítő "álnépies" hímzett terítők is. 

A férfiak a műhellyé átalakított garázsban dolgoztak, többnyire a munkahelyükről hazamentett alkatrészekkel, szerszámokkal. A kiállításon kialakított műhelyben a kor jellegzetes szimbólumát, a háztáji szekeret, tájnyelven csettegőt helyezték el. A falusiak nem tudták a földjeikről a terményt hazaszállítani, mert az akkori rendszer nem tűrte el, hogy a szállítóeszközök magántulajdonban legyenek, ezért motorkerékpárból, fél Trabantból vagy traktorból barkácsoltak csettegőket - mesélte el a történész. A tárlat október 27-ig lesz látható a Göcseji Múzeumban.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter