Rátonyi Róbert 20 éve halt meg

A múlt század egyik legkedveltebb színészére emlékezünk

Húsz éve, 1992. október 8-án halt meg Rátonyi Róbert, a múlt század második felének egyik legkedveltebb operettszínésze, táncos-komikusa.

2012.10.06 13:36MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Rátonyi 1923. február 18-án született. Szülei a II. kerületi Érseki Katolikus gimnáziumba íratták, az érettségi vizsga letétele után tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán folytatta, s 1941-ben végzett hegedűtanári szakon. Eközben egyre nagyobb érdeklődést mutatott a színjátszás iránt, s még ebben az évben beiratkozott Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába.

Első komolyabb lehetőségét - melyet egy szerepegyeztetési zavar kapcsán adódó véletlennek köszönhetett - már a következő évadban megkapta: ráosztották a főszerepet a Vígszínház Kata-Kiti-Katinka című operettjében. Az akkor 19 éves fiú az ötvenes éveit taposó Kosáry Emmi partnerét alakította kiválóan.

Ettől kezdve a színpad lett élete: revüszínházakban, éjszakai zenés szórakozóhelyeken lépett fel, 1945-49-ig a főváros majdnem minden magánszínházában játszott. 1949-ben az Operettszínházhoz szerződött táncos-komikusi minőségben. A műfaj olyan legendás művészeivel játszhatott együtt, mint Honthy Hanna, Karády Katalin, Latabár Kálmán, Sárdy János és Feleki Kamill.

Rátonyi humoros, könnyed stílusával szívesen látott figura volt a színpadon, kiemelkedő alakítást nyújtott számos darabban. Az Állami Áruház, a Luxemburg grófja és a Boci-boci tarka sikereit követően az igazi áttörést a Csárdáskirálynő hozta meg, melyben legtöbbször Bóni grófként, olykor Miska pincérként láthatta a nagyérdemű.

Saját elmondása szerint 2172 alkalommal szerepelt a darabban; nem csoda, hogy a híres "Jaj cica, eszem azt a csöpp kis szád..." kezdetű dalt vele azonosítják. A Csárdáskirálynővel bejárta a világot, s nagy sikereket aratott a Szovjetuniótól kezdve Görögországon, Jugoszlávián, Románián, Csehszlovákián át a New York-i Broadway-ig. Rátonyi időközben megházasodott, s megszületett a később zenei pályára lépő ifjabb Rátonyi Róbert, majd lánya, a szintén színészetet választó Rátonyi Hajnalka.

1971-ben a Nagymező utca túloldalára, a Thália Színházba szerződött, hogy prózai darabokban is kipróbálja magát, melyekben szintén nagy sikert aratott. Szívesen vállalt feladatokat gyermekdarabokban és konferansziéként is népszerű volt. Sokat szerepelt filmen, televízióban, s a rádiókabaréban is. Sokat tudott a színházról, operettről írt könyve a műfaj egyik fontos összefoglalása.

Élete utolsó éveiben rendezett is, előadás-sorozatokat tartott a rádióban és a televízióban a zenés műfajról. Rendszeresen publikált újságokban és hetilapokban, könyvei jelentek meg. Bár életútja sokfelé kanyargott, emlékét leginkább a zenés színházi műfaj egyik meghatározó személyiségeként őrzi a köztudat. Mosolyára és kacsintására még talán az is emlékszik, aki csak egyszer láthatta.

A magyar színjátszás történetének utolérhetetlen táncos-komikusát életének 69. évében, 1992. október 8-án érte a halál, búcsúbeszédét a Farkasréti temetőben Gálvölgyi János mondta.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.