Összetett feladatok Cipruson

Nem holiday misszió: a török-görög ütközőzónát felügyelik a magyar békefenntartók

Kovács Imre alezredes, az ENSZ ciprusi békefenntartó missziójának kontingensparancsnoka azt mondta: a Cipruson 1993 óta szolgáló magyar békefenntartók rendkívül összetett feladatot végeznek, a török és a görög országrész közötti ütközőzóna egyik legnehezebb szakaszát felügyelik.

2011.06.15 14:26MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A jelenleg szolgálatot teljesítő hetvenhét magyar katona - köztük nyolc nő - fő feladata a járőrözés, megfigyelés és jelentéskészítés, emellett mind a szemben álló katonai erőkkel, mind a civil lakossággal folytatott tárgyalásokban, békéltetésben is szerepük van - ismertette a Nicosiától 20 kilométerre délkeletre fekvő, Szent Istvánról elnevezett táborban élő katonák tennivalóit az alezredes.

(A görögök által lakott Athienou nevű település azon négy lakott település egyike a szigeten, amely a nemzetközi közösség által felügyelt ütközőzónában található. A zónában mintegy tízezer ember él.)
   
Az ENSZ 1964 óta jelen van a kettéosztott Cipruson, ahol feladata a török benyomulás 1974. augusztus 14-én kialakult frontvonalának fenntartása. A magyar katonai kontingens szlovák parancsnokság alatt három helyőrségen szolgál: a nicosiai ENSZ-főparancsnokságon, a sziget délkeleti végén Famagustában, illetve Athienou-ban. A magyar kontingens szerb, horvát és szlovák katonákkal együtt dolgozik.
   
A közhiedelemmel ellentétben katonáink nem "holiday" misszióra jönnek - mondta az alezredes. Az ide érkezőknek a magyarországi kiképzést követően további hat héten át olyan tréningen kell részt venniük Cipruson, amelyen a felügyelt szektor terepviszonyait, sajátosságait centiméterre pontosan meg kell tanulniuk. A járőrök négyórás váltásban a görög és a török fél közötti, néhol csupán 40-50 méter, máshol akár hét kilométer széles ütközőzónában dolgoznak, a brit békefenntartói szektor mellett.
   
A kopár, bokrokkal tűzdelt senki földjén, a törököket és görögöket elválasztó kanyargós tűzszüneti zónában, az úgynevezett buffer zone-ban a katonáknak olyan helyzetekre kell felkészülniük, mint az ellenséges állások közötti provokáló átkiabálások, vagy kődobálás, és meg kell tudniuk akadályozni a fegyverhasználatot - részletezte Kovács Imre.

A járőröknek azt is észre kell venniük, ha valamelyik szembenálló fél akár egy homokzsáknyival is magasabbra emelte a védfalat a hadállásánál. Az ENSZ feladata ugyanis az 1974-es status quo fenntartása - magyarázta az alezredes. Hozzátette: a múltban az elaknásított terület is mindennapos veszélyt jelentett.

Az aknamentesítést nem a magyarok végzik, de mára sikerült a török benyomulás idején telepített robbanószerkezetek nyolcvan százalékát felszedni. A magyar misszió tagjai csupán az aknák felszedését, az elszállítást és a megsemmisítést felügyelik.

A katonák emellett a civil lakossággal is kapcsolatot tartanak, illetve részt vesznek az incidensek békés rendezésében: ellenőrzik a területre lépő földművesek engedélyét, betartatják a vadászati tilalmat, megakadályozzák az engedély nélküli építkezést és a szemétlerakást, feltartóztatják a bevándorlókat.
   
Kovács Imre úgy fogalmazott: a Cipruson szolgáló katonák az úgynevezett ciprusi sakk részesei. Ez azt jelenti, hogy mindenre, ami katonai vagy civil tevékenység, és amely a harminchét éve kialakult helyzet megváltoztatására irányulhat, meg kell találni a megfelelő lépést.
   
Bolesza Róbert százados a rövid helyszínbejáráson elmondta, hogy a 75 négyzetkilométeres "magyar felelősségi terület" azért is nehéz terep, mert itt U-alakban fordul a határ, ellenőrzése nagy körültekintést és tudást igényel. Az ütközőzónában számos lerombolt, elhagyott falu, továbbá régészeti jelentőségű sír is található. Athienou-ba görög részről szabad a bejárás, az embereket a ciprusi állam adómentes építkezési lehetőséggel ösztönzi, hogy a senki földjére telepedjenek.
   
Elmondta, előfordul, hogy katonáinak vallási jellegű eseményeket is biztosítaniuk kell: a magyarok által ellenőrzött zónában van egy olyan görög zarándokhely, ahová azért érkeznek a hívők, hogy megnézzenek egy bizonyos "kőbe vésett Jézus-lábnyomot".
   
Az ENSZ ciprusi békefenntartó missziója, az UNFICYP 19 nemzet 861 katonájával teljesít szolgálatot a földközi-tengeri szigeten. Az ENSZ 1964-ben lépett Ciprusra, és 1974 óta felügyeli a két nép közötti ütközőzónát. Ez egyúttal a negyedik leghosszabb missziót jelenti. A Ciprusi Köztársaság és az Észak-Ciprusi Török Köztársaság között, Nagy-Britannia felügyelete mellett 1974-ben megkötött megállapodás értelmében a zónába csak ENSZ-csapatok léphetnek be. A buffer zone 180 kilométer hosszan választja ketté a szigetet, összesen hét, a lakosság számára fenntartott határátkelőhellyel.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.