Leleplezések az amerikai diplomáciáról

Párizs fenyegetésnek tekinti a Wikileaks-féle "pletykákat"

A világ minden tájáról, köztük Magyarországról is tartalmaztak diplomáciai értesüléseket azok a bizalmas amerikai külügyminisztériumi dokumentumok, amelyeket a WikiLeaks oknyomozó portál juttatott el vasárnap az El País, a Le Monde, a Der Spiegel, a The Guardian és a The New York Times című lapokhoz.

2010.11.29 11:11MTI

Az egyelőre nem ismeretes, hogy a WikiLeaks miként jutott hozzá a szóban forgó iratokhoz.

Az Afganisztánnal, majd Irakkal foglalkozó bizalmas amerikai dokumentumok idei közzététele után a mintegy 250 ezer külügyi irat kiszivárogtatása a portál immár harmadik "nagy dobása" volt, amely az amerikai kormány heves tiltakozását váltotta ki. A közzétett iratok ugyanis nem csupán az amerikai diplomácia - és a partnerállamok - mindeddig titkos törekvéseiről ismertettek részleteket, de ékesen tanúskodtak arról is, hogy az amerikai diplomaták - legalábbis a kulisszák mögött - nem mindig voltak jó véleménnyel a szövetséges államok vezetőiről.

Az általa megszerzett iratokat honlapján maga a WikiLeaks kívánta közzétenni, ez azonban meghiúsult, saját bevallása szerint azért, mert a portált informatikai támadás érte. Ezt követően döntött arról, hogy az iratokat az említett lapok segítségével hozza nyilvánosságra, már vasárnap este.


A brit The Guardian például arról számolt be, hogy arab vezetők Irán elleni légitámadásra kérték az Egyesült Államokat, az amerikai kormány pedig arra utasította diplomatáit, hogy folytassanak kémtevékenységet az ENSZ vezető tisztviselői ellen.

A brit lap - mint arról Kertész Róbert, az MTI londoni tudósítója beszámolt - kiemelte, hogy Abdullah szaúd-arábiai uralkodó többször is felszólította az amerikai kormányt Irán megtámadására, az iráni nukleáris fejlesztési program felszámolása végett. A The Guardian szerint az iratokból az is kitűnt, hogy Washington "titkos hírszerzési hadjáratot" folytatott az ENSZ vezetése, köztük Ban Ki Mun főtitkár, valamint a Biztonsági Tanács többi állandó tagállama, Kína, Franciaország, Oroszország és Nagy-Britannia képviselői ellen.

A titkos direktívát Hillary Clinton külügyminiszter neve alatt bocsátották ki amerikai diplomatáknak tavaly júliusban.

A Le Monde című francia napilap többek között az izraeli védelmi minisztérium álláspontját ismertette arra vonatkozóan, hogy Irán eltökélt nukleáris fegyver létrehozásában. Erről Venczel Katalin, az MTI párizsi tudósítója számolt be. Az iráni nukleáris kérdést illetően Párizs és Tel-Aviv között az erről szóló amerikai sürgönyök szerint 2008-ban kezdődött stratégiai párbeszéd. Ugyanakkor az Iránnal szembeni kemény francia fellépés mellett Nicolas Sarkozy francia elnök titkos diplomáciával is próbálkozott Teheránnal, amit Irán úgy értelmezett, hogy Franciaország szabadulni akar az Egyesült Államoktól való "függésétől".

A The New York Times által ismertetett részletek szerint Irán állítólag olyan fejlett rakétákhoz jutott Észak-Koreától, amelyek képessé tették egy Nyugat-Európa elleni csapásmérésre.

Ugyancsak a bizalmas iratok utaltak arra, hogy amerikai és dél-koreai hivatalos személyiségek már korábban egyeztetést folytattak a két Korea egyesítésének kilátásairól. A szöuli amerikai nagykövet szerint Dél-Korea felvetette, hogy kereskedelmi "ösztönzőkkel" nyerjék meg mindehhez Kína támogatását.


A WikiLeaks Magyarországra vonatkozóan is több mint 700 bizalmas amerikai külügyminisztériumi jelentést szivárogtatott ki A Magyarországgal foglalkozó, szám szerint pontosan 734 diplomáciai iratról a Der Spiegel német hetilap számolt be internetes kiadásában.

Az újság "világtérképéhez" mellékelt táblázatából kitűnt, hogy a Magyarországgal foglalkozó iratok túlnyomó többsége 2006-ból, illetve az azóta eltelt évekből származott. Az újság nem közölte a dokumentumok tartalmát, de ismertette az iratok titkosítási fokát.

A dokumentumokat az amerikai külügyminisztérium mind Magyarország, mind a többi állam esetében a titkosítás szempontjából 6 kategóriába sorolta.

A Magyarországgal foglalkozó 734 dokumentum közül 4 került az 1-es számú, azaz a legszigorúbb kategóriába, amely a "titkos, külföldiek elől elzárandó" elnevezést viselte.

A Budapestről származó dokumentumok közül 32 kapta a 2-es számú besorolást, amely a "titkos" elnevezést viselte. A következő besorolás a "bizalmas, külföldiek elől elzárandó" minősítést kapta, ebbe a kategóriába 7 magyarországi dokumentum került. A csak "bizalmas" iratok képezték a következő kategóriát, ezt a besorolást 408 budapesti távirat "érdemelte ki". További 148 Magyarországgal foglalkozó amerikai diplomáciai irat kapta a "csak szolgálati használatra", azaz belső felhasználásra szánt besorolást, míg a fennmaradó 135 Budapestről származó diplomáciai irat a "nem minősített" besorolást kapta.

Ugyancsak a Der Spiegel ismertetéséből derült ki, hogy az amerikai diplomaták nem mindig voltak jó véleménnyel a fogadó országok vezetőiről. Hamid Karzai afgán elnököt például "gyenge személyiségnek" írták le, akit "paranoia" és összeesküvés-elméletek" irányítanak. Silvio Berlusconi olasz kormányfőről az amerikai külügyminisztérium azt akarta kideríteni, hogy tényleg folytat-e privát üzletet orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal.

Dmitrij Medvegyev orosz elnököt haloványnak, tétovának minősítették, Nicolas Sarkozy francia elnökről pedig azt tartották, hogy "meztelen a király".

Nem járt jobban Angela Merkel német kancellár sem, aki "ritkán kreatív" és nem szívesen merészkedik kockázatos területre. Guido Westerwelle külügyminisztert viszont agresszívnak minősítették.

A közzétett bizalmas amerikai külügyi iratok meglehetősen érzékenyen érinthetik az Egyesült Államok diplomáciáját, és a történtek hatása szakértők szerint egyelőre felmérhetetlen.

Kínán át zajlott az észak-koreai-iráni rakétakereskedelem

Washington számos alkalommal szóvá tette Pekingnél, hogy Észak-Korea Kína területén át szállít rakétaalkatrészeket Iránba - jelentette hétfőn a The Guardian című brit napilap a WikiLeaks oknyomozó portál által kiszivárogtatott titkos amerikai diplomáciai iratokból tallózva.

A lap szerint a WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai jelentések közül legalább tíz azzal foglalkozik, hogy Észak-Koreából Iránba tartó, ballisztikus rakéták alkatrészeit tartalmazó szállítmányok akadálytalanul haladnak át Pekingen.

A The Guardian idézett például egy 2007. november 3-i keltezésű belső diplomáciai iratot, amelyet Condoleezza Rice akkori amerikai külügyminiszter írt alá. Eszerint a következő napon egy menetrend szerinti iráni járattal Pekingből útnak indul egy észak-koreai szállítmány rakéták sugárhajtómű-alkatrészeivel.

A szállítmány címzettje a szilárd hajtóanyagú ballisztikus rakéták fejlesztési programját lebonyolító Sahid Begeri iráni vállalat. Rice utasította az Egyesült Államok pekingi nagykövetét, hogy az első adandó alkalommal és a lehető legmagasabb szinten próbálja rávenni a kínai hatóságokat a szállítmány leállítására.

Egy másik, ez év májusi iratban - amelyet már Hillary Clinton jelenlegi külügyminiszter továbbított Pekingbe - Washington aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a megnevezett kínai vállalatok exporttevékenysége az iráni vegyifegyver-programra használható fel vagy állítható át. Clinton azt firtatta, hogy a kínai kormány engedélyt adott-e a gyanús szállítmányokra.

A külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy szankciók hozhatók az érintett vállalatok ellen.

Párizs fenyegetésnek tekinti az ügyet és szolidáris Washingtonnal

Franciaország a "demokratikus szuverenitást és tekintélyt" célzó "fenyegetésnek" tekinti a negyedmillió bizalmas amerikai dokumentum kiszivárogtatását a WikiLeaks oknyomozó portál által, és jelezte: "nagyon szolidáris az amerikai adminisztrációval" - közölte hétfőn a francia kormányszóvivő.

"Nagyon szolidárisak vagyunk az amerikai adminisztrációval abban a tekintetben, hogy nemcsak azt szeretnék elkerülni, hogy az államok tekintélyén, a munkájuk minőségén csorba essen, hanem azt is, hogy veszélybe kerüljenek azok az emberek, akik az országuk szolgálatában végzik a munkájukat" - hangsúlyozta Francois Baroin az Europe 1 francia kereskedelmi rádiónak adott interjúban.

Moszkva egyelőre visszafogottan reagált

Moszkva egyelőre igen visszafogottan reagált azokra az orosz vezetőkre vonatkozó megjegyzésekre, amelyek a Wikileaks oknyomozó honlap által legfrissebben közölt bizalmas amerikai külügyi dokumentumokban találhatók.

Dmitrij Medvegyev elnök környezetében egy neve elhallgatását kérő forrás rámutatott, hogy az amerikai kormány előre tájékoztatta orosz partnereit a készülő kiszivárogtatásról.

Az illető hozzátette: az orosz diplomaták néha nem kevésbé nyíltak a bizalmas anyagokban.

Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin kormányfő sajtótitkára az Interfax hírügynökség kérdésére válaszolva kifejtette: korai lenne bármit mondani, amikor még az sem világos, hogy a Der Spiegel című német lapban közzétett részleteket pontosan fordították-e le, nem is szólva arról, hogy nem tudni, milyen szintű diplomaták és tisztségviselők értékeléséről van szó, s hogy ezek milyen dokumentumokban kaptak helyet. Mi több, még az is tisztázásra szorul, hogy valóban az orosz kormányfőre vonatkoznak az idézett szövegrészek.

"Így bármiféle reagálás elsietett lenne" - mondta Peszkov. Dmitrij Medvegyev elnököt sápadtnak és habozónak, Vlagyimir Putyin kormányfőt alfahímnek minősítették az amerikai diplomáciai dokumentumok.

A Kommerszant saját forrásaira hivatkozva azt írta hétfőn, hogy a moszkvai amerikai diplomáciai képviselet az orosz vezetőkről kétségtelenül küldött Washingtonba egyebek között lélektani értékeléseket is.

Az értékeléssel, amely szerint változatlanul Putyin az erős ember, és Medvegyev a bázis nélküli elnök, nyilvánvalóan sokan egyetértenek, így számos felmérés tanúsága szerint az orosz emberek többsége is.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.