Konfliktus

Törökország visszautasította Washington kérését az orosz gáz feladásáról

A minél több forrásból történő beszerzés növeli az ellátás biztonságát, és csökkenti az egyoldalú függőség kockázatát.

2025.10.02 22:06ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Törökország egyértelművé tette, hogy nem hajlandó hátat fordítani az orosz gázimportnak, annak ellenére sem, hogy Donald Trump amerikai elnök a NATO-szövetségesektől ezt kérte az Oroszország elleni új szankciókért cserébe. Ankara szerint az energiaellátás biztonsága elsődleges, és nem engedheti meg magának, hogy politikai okokból kockára tegye a lakosság folyamatos ellátását.

Alparslan Bayraktar török energiaügyi miniszter hangsúlyozta, hogy hazája minden lehetséges forrásból, köztük Oroszországból is folytatja a vásárlásokat. Úgy fogalmazott, nem mondhatják az állampolgároknak, hogy „elfogyott a gáz”, hiszen a tél közeledtével létfontosságú a stabil és zavartalan ellátás. Emlékeztetett arra is, hogy a Moszkvával kötött szerződések érvényben vannak, és Törökország kötelessége teljesíteni ezeket.

Bayraktar ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Ankara folytatja a beszállítók körének szélesítését, valamint a hazai termelés bővítését. Mint mondta, Törökország földgázfogyasztása jelentős, ezért a diverzifikációs stratégia alapvető fontosságú. A minél több forrásból történő beszerzés növeli az ellátás biztonságát, és csökkenti az egyoldalú függőség kockázatát.

A török álláspont szembemegy azzal az amerikai elképzeléssel, amely szerint a NATO-tagállamoknak fel kellene adniuk az orosz energiahordozók importját, hogy ezzel fokozzák a nyomást Moszkvára és gyorsítsák az ukrajnai békefolyamatot. Trump a múlt héten találkozott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, és ekkor utalt arra, hogy Ankara kész lesz teljesíteni az amerikai követelést. Bayraktar kijelentései azonban világossá tették, hogy Törökország nem hajlandó politikai kompromisszumokkal kockáztatni saját energiaellátását.

Az orosz energiahordozók kérdése a 2022-es ukrajnai háború kiéleződése óta folyamatos vitát kelt a nyugati szövetségesek között. Az Európai Unió célja, hogy 2027-re teljesen megszabaduljon az orosz fosszilis energiától, bár több tagállam, például Magyarország és Szlovákia, továbbra is nagymértékben támaszkodik ezekre a forrásokra, és határozottan ellenzi a teljes kivezetést.

Törökország, bár nem tagja az EU-nak, NATO-államként kulcsfontosságú partner, ugyanakkor következetesen elutasította, hogy csatlakozzon a Moszkva elleni nyugati szankciókhoz. Ankara megőrizte energiaszállításait Oroszországból, és fennmaradtak a diplomáciai kapcsolatok is. Ez a kettős politika egyszerre mutatja Törökország pragmatikus gazdasági szemléletét és a regionális hatalmi egyensúly fenntartására irányuló törekvését.

Moszkva eközben többször is hangsúlyozta, hogy az energiaszektort érintő korlátozások jogellenesek és önsorsrontóak, mivel az európai államokat költségesebb beszerzési forrásokra kényszerítik. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a múlt héten úgy fogalmazott, hogy Trump valójában saját országának gazdasági érdekeit próbálja érvényesíteni. Mint mondta, az amerikai elnök sosem titkolta, hogy szeretné rákényszeríteni a világot a drágább amerikai olaj és LNG vásárlására, miközben a szankciós politika eszközként szolgál az amerikai export ösztönzésére.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.