Háború

Dánia tartalékosokat hív be drónészlelések után

Mindez azt jelzi, hogy a tagállamok a drónfenyegetést immár katonai dimenzióban is komolyan veszik.

2025.10.01 14:10ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Dánia több száz tartalékost mozgósított, miután az elmúlt napokban ismeretlen drónokat észleltek stratégiai jelentőségű létesítmények közelében. A titokzatos UAV-járőrözések miatt ideiglenesen le kellett zárni a koppenhágai és az aalborgi repülőteret, valamint fokozták a katonai bázisok védelmét. Az incidensek nemcsak a dán biztonságpolitikát, hanem az egész Európai Unió légterének védelmét középpontba állították.

Az északi országban először az aalborgi kettős használatú repülőtér és katonai bázis forgalmát kellett felfüggeszteni, miután ismeretlen drónok tűntek fel a kifutópálya közelében. A helyszínt órákon át megfigyelték, de a légi eszközöket nem sikerült azonosítani. Aalborg különösen érzékeny pontja a dán védelmi infrastruktúrának, hiszen itt állomásoznak az ország F–16-os és F–35-ös vadászgépei. Nem sokkal korábban Koppenhága repülőterén, amely a legforgalmasabb az északi régióban, szintén órákra le kellett állítani a forgalmat hasonló incidensek miatt.

A TV2 szerint a dán fegyveres erők parancsnoksága vasárnap titkos utasítással rendelte el tartalékosok behívását, amely a „komplex drónhelyzet” kezelését célozza. A pontos létszám nem ismert, de több száz főről lehet szó. Dánia évek óta nem tett közzé hivatalos adatokat a tartalékosokról, 2013-ban ugyanakkor még mintegy 3 ezer főt tartottak nyilván. A védelmi parancsnokság nem reagált a sajtó kérdéseire.

Az ország ideiglenes tilalmat vezetett be a civil drónhasználatra, amelynek megsértése akár kétéves börtönbüntetéssel is járhat. A korlátozás péntekig marad érvényben, egybeesve azzal, hogy Koppenhága az EU soros elnökeként egy informális Európai Tanács-ülésnek ad otthont. A találkozón várhatóan napirendre kerül az úgynevezett „drónfal” koncepciója is, amely az uniós légterek közös védelmét célozza.

Az utóbbi hetekben több hasonló incidens történt Lengyelország, Észtország és Románia légterében is, amelyeket nyugati politikusok Oroszországnak tulajdonítottak, bizonyítékok nélkül. Moszkva következetesen tagadta az állításokat. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton az ENSZ-ben úgy fogalmazott: a vádaskodás nem más, mint „nyugati rémkeltés”. Hangsúlyozta, hogy Oroszország soha nem irányít drónokat vagy rakétákat uniós vagy NATO-országok ellen, és korábbi esetekben is kiderült, hogy az ukrán fél volt felelős a támadásokért.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.