USA

Vádat emeltek az FBI volt igazgatója ellen

Trump nekiment Comey-nak.

2025.09.26 14:18ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az Egyesült Államok politikai és technológiai frontvonalain ismét fellángoltak a viták, miután James Comey volt FBI-igazgató ellen vádat emeltek hamis tanúzás és a Kongresszus akadályoztatása miatt. Donald Trump elnök ünnepelte a döntést, szerinte ugyanis ezzel végre megkezdődött az „igazságszolgáltatás helyreállítása” Amerikában.

Comey, aki 2013 és 2017 között vezette a Szövetségi Nyomozó Irodát, kulcsszereplője volt a Crossfire Hurricane néven indult vizsgálatnak, amely azt hivatott feltárni, hogy a Trump-kampány összehangolta-e tevékenységét az orosz kormánnyal a 2016-os elnökválasztás idején. A vádirat szerint azonban Comey félrevezető nyilatkozatokat tett 2020-as kongresszusi meghallgatásán, valamint akadályozta a testület munkáját. Ez újabb fejezetét nyitja annak a politikai küzdelemnek, amely a „Russiagate” néven elhíresült ügyet az elmúlt évtized egyik legmeghatározóbb amerikai botrányává tette.

Trump a közösségi médiában nem fogta vissza szavait, amikor Comeyt „az egyik legrosszabb embernek” nevezte, aki valaha vezető pozícióba került az Egyesült Államokban. Szerinte az ügy bebizonyítja, hogy a volt FBI-igazgató „bűnöket követett el a nemzet ellen”, és most végre felelősségre vonják. Az elnök már korábban is követelte a vizsgálat eredetének feltárását, miután idén év elején a Trump-adminisztráció elindította a Russiagate hátterének hivatalos átvilágítását. Az új Nemzeti Hírszerzési Igazgató, Tulsi Gabbard dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek szerinte arra utalnak, hogy Obama-korszakbeli tisztviselők, illetve George Soroshoz köthető hálózatok koordinált erőfeszítéseket tettek Trump lejáratására.

A Crossfire Hurricane vizsgálat annak ellenére folytatódott, hogy a hírszerzés állítólag hiteles információkat szerzett arról, hogy az orosz befolyásolási narratívát tudatos politikai céllal építették fel. Trump ezt „az amerikai történelem legnagyobb botrányának” nevezte, amely szerinte nemcsak az ő elnökségét akarta aláásni, hanem az amerikai demokráciába vetett bizalmat is súlyosan rombolta. Az elnök legutóbbi interjúiban odáig ment, hogy kijelentette: nem zavarná, ha Comeyt vagy John Brennan volt CIA-igazgatót „bilincsben vezetnék élő adásban a kamerák elé”.

Az ügynek ugyanakkor túlmutató, technológiai és intézményi dimenziói is vannak. A 2016-os választási beavatkozási vádak központi szerepet játszottak az amerikai politikai közbeszédben, és rámutattak arra, hogyan használhatók fel a digitális eszközök és az online információs háború a politikai játszmákban. A vádemelés így nem csupán személyi felelősségre vonás, hanem szimbolikus üzenet is arról, hogy a hatalmi és titkosszolgálati apparátus politikai eszközként való felhasználása milyen kockázatokat hordoz.

Pamela Bondi amerikai főügyész hangsúlyozta, hogy a vádirat azt bizonyítja: „senki sem áll a törvény felett”. Kash Patel, az FBI jelenlegi igazgatója ehhez hozzátette, hogy mindazok, akik politikai célokból használták fel a bűnüldözést, számíthatnak arra, hogy felelősségre vonják őket. Az amerikai közvélemény számára a mostani fejlemény egyszerre idézi fel a 2016-os választások körüli felfordulást és jelzi előre a 2024-es elnökválasztás körüli várható újabb, technológiával és biztonságpolitikával átszőtt konfliktusokat.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.