Háború

Van-e párhuzam az Izrael-Irán és az orosz-ukrán konfliktus között?

Peszkov szerint az övéké egy teljesen más háború.

2025.06.28 10:04ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Kreml hivatalosan visszautasította az Egyesült Államok különmegbízottjának kijelentését, miszerint az Izrael és Irán közötti tűzszünet mintát adhatna az orosz–ukrán békefolyamat számára. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön közölte: a két konfliktus „természetében és lényegében is teljesen eltér egymástól”, ezért a párhuzam „nem állja meg a helyét”.

Steve Witkoff, az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja a CNBC-nek adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a közel-keleti tűzszünet pozitív példa lehet a világ más konfliktusövezetei, így Oroszország és Ukrajna számára is.

„Reméljük, hogy az emberek ránéznek arra, ami Iránnal történt, és azt mondják: mi is szeretnénk egy ilyen békefolyamat részesei lenni” – nyilatkozta Witkoff.

A Kreml szóvivője élesen elutasította ezt a gondolatot:

„Az izraeli támadás Irán ellen teljes mértékben provokáció nélkül történt” – mondta Peszkov.

„Ezzel szemben az orosz katonai művelet Ukrajnában évtizedes történelmi és geopolitikai gyökerekre vezethető vissza.”

Peszkov az Észak-atlanti Szövetség (NATO) fokozatos keleti terjeszkedését, valamint a 2014-es kijevi „fegyveres puccs” támogatását említette, mint az orosz beavatkozás fő kiváltó okait. Hangsúlyozta: az Ukrajna elleni fellépés egy hosszú távú biztonsági fenyegetésre adott válasz volt, nem pedig egy hirtelen politikai döntés.

Mint ismeretes, Izrael június 13-án légicsapásokat mért iráni célpontokra, azzal az indokkal, hogy Teherán „közel áll” atomfegyver kifejlesztéséhez – noha ezt sem az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynöksége (IAEA), sem az amerikai hírszerzés nem támasztotta alá. A támadásokba az Egyesült Államok is bekapcsolódott, iráni nukleáris létesítményeket támadva, amire válaszul Irán rakétacsapást hajtott végre egy amerikai bázis ellen Katarban.

A felek végül június 18-án tűzszünetet kötöttek, amelyről sajtóinformációk szerint Donald Trump amerikai elnök közvetítésével született megállapodás.

A Kreml szerint az ukrajnai konfliktus 2022-ben eszkalálódott, miután Kijev megsértette a minszki megállapodásokat, és fokozta a donbászi civil lakosság elleni tüzérségi támadásokat. Emellett Oroszország a NATO katonai jelenlétét és Ukrajna csatlakozási szándékát is közvetlen fenyegetésként értelmezte.

A felek között 2025 májusában újraindultak a béketárgyalások, közel három év szünet után. A megbeszélések során foglyok és elesett katonák maradványainak cseréjéről született megállapodás. Előzetes békejavaslatokat is egyeztettek, de Peszkov szerint a részletes tárgyalások csak akkor kezdődhetnek meg, ha az aktuális humanitárius egyezségeket sikerül teljes mértékben végrehajtani.

Összegzésként a Kreml világossá tette: a közel-keleti és az ukrajnai konfliktus nem hasonlítható össze, sem a kiváltó okokat, sem a körülményeket, sem a szereplők motivációit illetően. Moszkva szerint a béke csak akkor lehet tartós Ukrajnában, ha a Nyugat nem erőltetett tűzszünetet, hanem valódi biztonsági garanciákat kínál Oroszországnak.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.