Nemzetközi kitekintés

Érdekli a hatalmon lévőket a népszavazás?

Nemzetközi kitekintésben vegyes kép mutatkozik a tekintetben, vajon rábírja-e a hatalmon lévőket a távozásra egy-egy számukra sikertelennek bizonyuló népszavazás.

2008.01.24 17:45MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Néhány példa az elmúlt évtizedekből

A népszavazási fiaskót követő legnagyobb jelentőségű távozás a múlt század második felében történt: Charles de Gaulle tábornok, Franciaország teljhatalmú államfője 1969-ben egy referendum elvesztése nyomán jelentette be lemondását. De Gaulle pártja az 1968-as májusi párizsi diáklázadás után kiírt választásokon elsöprő győzelmet aratott ugyan, de a francia intézményrendszert a diákmozgalom megrendítette. Az államfő addig sérthetetlen pozíciója meggyengült a heves gazdaságpolitikai és külpolitikai vitákban, ezért az államfő decentralizálási kérdésekben népszavazást kezdeményezett. De Gaulle a referendumon vereséget szenvedett és 1969. április 20-án bejelentette lemondását.

2000. október 18-án Svájcban - ahol rendkívül gyakran tartanak népszavazást, és a többi európai állam szokásához képest "hétköznapi" kérdésekben is - Adolf Ogi soros svájci államfő azért jelentette be lemondását, mert a szociáldemokraták népszavazás kiírását érték el a védelmi kiadások 50 százalékos csökkentéséről.

A szomszédos Szlovákiában 2004. április 3-án az elnökválasztással egyidejűleg tartottak népszavazást. A referendumot a szakszervezetek kezdeményezték, hogy felmérjék az előrehozott választások időszerűségét. A szavazás érdektelenség miatt - ahogy ez 2001-ben is történt - érvénytelen lett; Mikulás Dzurinda kormányfő helyzete nem ingott meg.

Ugyanebben az évben, november 7-én Macedóniában tartottak népszavazást arról a megállapodásról, amely az ország lakosságának mintegy negyedét kitevő albán kisebbségnek nagyobb helyi hatalmat biztosított. A megállapodást ellenzők által kezdeményezett népszavazás érvénytelen volt, mivel a részvétel jóval alatta maradt az érvényességhez szükséges 50 százaléknak. Nem sokkal ezután Hari Kosztov miniszterelnök mégis benyújtotta lemondását, ennek oka azonban a kormánykoalíción belül kialakult vita volt.

2005. május 31-én Jacques Chirac francia elnök miniszterelnöke, Jean-Pierre Raffarin menesztését jelentette be, miután a franciák népszavazáson utasították el az Európai Unió alkotmányos szerződését.

2005. november 21-én Kenyában népszavazáson utasította el a szavazók 57 százaléka az ország új alkotmányának tervezetét, amelyet Mwai Kibaki elnök terjesztett elő. Az elnök szerint a hatalommal való visszaélést és a korrupciót lehetett volna megfékezni javaslatával, az ellenzék viszont az elnöki hatalom erősítését látta abban. A szavazási fiaskót követően az államfő nem távozott, ehelyett feloszlatta kormányát.

Svetozar Marovic, Szerbia és Montenegró első állam- és kormányfője a Montenegró függetlenné válásáról döntő népszavazás után értelemszerűen bejelentette lemondását 2006. május 23-án.

Tavaly december 2-án a venezuelai népszavazáson igen csekély többséggel utasították el azt az alkotmánymódosítást, amely lehetővé tette volna Hugo Chávez elnök korlátlan újraválaszthatóságát és a szocialista rendszer bevezetését az országban. A baloldali populista Chávez 1999-es hatalomra kerülése óta első alkalommal vesztett szavazást. A venezuelai elnök az elbukott népszavazást követően kisebb kormányátalakítást hajtott végre.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.