Megfélemlítés?

Hadgyakorlatot tartott a kínai légierő

Kína egyre gyakrabban hajt végre katonai manővereket a sajátjának tekintett Tajvan közelében, amit Tajpej megfélemlítésnek tart.

2018.05.11 17:52MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A kínai légierő bombázórepülői és vadászgépei gyakorlatoztak Tajvan körül pénteken, és hírügynökségek ezzel kapcsolatban felhívják arra a figyelmet, hogy Kína egyre gyakrabban hajt végre katonai manővereket a sajátjának tekintett sziget közelében, amit Tajpej megfélemlítésnek tart.

A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg légierejének hivatalos mikroblogján közzétett jelentés szerint H-6K típusú hadászati bombázók és felderítő gépek repülték körbe, ellentétes irányban Tajvant. A jelentés arra is kitért, hogy ezúttal első alkalommal repültek át Szu-35 nehéz vadászbombázó repülőgépek is a Tajvant a Fülöp-szigetektől elválasztó Bashi-csatorna felett.

Amióta Caj Jing-ven tajvani elnök a függetlenség-párti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltjeként két éve elfoglalta a hivatalát, Kína egyre ellenségesebb magatartást tanúsít az általa saját területének tekintett sziget iránt, jóllehet Caj ígéretet tett a jelen állapot megőrzésére és a béke fenntartására.

Az elmúlt évben megszaporodtak az ilyen hadgyakorlatok a térségben, amelyekkel Peking nyilvánvalóan azt akarja üzenni Tajpejnek, hogy bármilyen "függetlenedési" kísérletet azonnal meghiúsít. Kína ráadásul rohamléptékkel fejleszti haderejét, hogy az évszázad közepére világszínvonalú hadsereggel rendelkezzen. E két tényező együtt nem csupán a térségben, de Washingtonban is komoly aggodalmat kelt. Tajvan ugyan jól fel van fegyverkezve amerikai gyártmányú fegyverekkel, de a mostaniaknál még korszerűbbeket, a többi között új vadászgépeket venne az Egyesült Államoktól növelve elrettentő erejét.

Katonai szakértők szerint a Tajvan és Kína közti erőviszony mostanra egyértelműen Kína javára billent, és gyors amerikai beavatkozás nélkül Kína valószínűleg felülkerekedne Tajvanon.

1949-ben a kommunisták ellen vívott polgárháború elvesztése után Csang Kaj-sek, a Kínai Köztársaság elnöke Tajvanra menekítette kormányát, Tajpejt pedig ideiglenes fővárosnak tette meg. A Kuomintang (KMT) nacionalista kormánypárt Kína aranytartalékával, valamint mintegy kétmillió menekülttel érkezett a hatmilliós lakosú szigetre.

Tajvan azóta is magát tekinti a kínai állam legitim örökösének, Peking álláspontja szerint azonban Tajvan és Kína szárazföldi része egyazon országhoz tartozik. Peking és a Kuomintang vezette tajpeji kormány 1992-ben jutott konszenzusra az "egy Kína elvét" illetően, jóllehet Peking szerint abban állapodtak meg, hogy csak egy Kína van, míg a Kuomintang szerint abban, hogy egy Kína van, de ezt kétféle módon értelmezik. Caj Jing-ven beiktatásakor nem tért ki arra, hogy elődjéhez hasonlóan elismeri-e az 1992-es megállapodást. Pártja, a DDP sosem ismerte el a konszenzust.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.