Szíria

Ismét lőnek Aleppóban

A légicsapások is kiújultak szerdán a felkelők kezén lévő utolsó aleppói városrész ellen, miután a szíriai kormányerők többórás tűzszünetet követően, reggel ismét lőni kezdték az övezetet.

2016.12.14 12:51MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) beszámolója szerint a Bassár el-Aszad szíriai elnök vezette rezsim erői szerda reggel legalább 14 gránátlövedéket lőttek ki a szóban forgó kelet-aleppói területre, ahonnan az eredeti tervek szerint – egy Oroszország és Törökország közvetítésével kedden tető alá hozott megállapodás értelmében – hajnalban evakuálni kellett volna a civileket és a felkelőket. A negyed kiürítése azonban eddig nem történt meg, és szerdán a felkelők és egy kormányhoz közeli forrás is azt közölte, hogy az evakuálásról szóló megállapodást felfüggesztették. Kora délután légitámadások érték a negyedet.

A szíriai felkelők szerint a rezsim és iráni szövetségesei újabb feltételeket szabtak az egyezség végrehajtásához. Egy ellenzéki tisztségviselő korábban azt mondta, hogy az evakuálás azért késlekedik, mert vita alakult ki arról, hogy a felkelők magukkal vihetik-e fegyvereiket. Törökország szerdán a szíriai rezsimet vádolta a tűzszünet életbe lépésének akadályozásával.

Korábbi felvétel (MTI/AP/SANA)

A Szíriában működő Orosz Megbékélési Központ ezzel szemben szerdán arról számolt be, hogy az utóbbi 24 órában csaknem 6 ezer polgárt evakuáltak a felkelők által ellenőrzött aleppói területekről. A központ egyik szóvivője az Interfax orosz hírügynökségnek elmondta, hogy egészen pontosan 5992 embert, köztük 2210 gyereket vittek különböző humanitárius központokba, ahol meleg ételt és orvosi ellátást is biztosítottak számukra. Eközben 366 felkelő letette a fegyvert, és Aleppó nyugati részére távozott. A szíriai elnök döntése nyomán közülük 329-en amnesztiában részesültek – tette hozzá a szóvivő.

Az orosz hadsereg is megerősítette szerdán az aleppói harcok kiújulását. Mint közölte, a szíriai hadsereg a felkelők támadásaira válaszul folytatja a harcot. “A tűzszünetet kihasználva a felkelők hajnalban újraszervezték erőiket és megpróbálták áttörni a szíriai katonák északnyugat-aleppói állásait” – ismertette közleményében az orosz hadsereg. “A terroristák támadását visszaverték, a szíriai hadsereg pedig meghosszabbította felszabadítási műveleteit” – olvasható a szövegben.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Aleppó keleti felén “a következő két-három napban” rendeződik a helyzet. A tárcavezető egy moszkvai diplomáciai fórumon hangsúlyozta: számításai szerint a Kelet-Aleppóban maradt felkelők ez idő alatt “felhagynak az ellenállással”. “Humanitárius folyosókat létesítettünk, amelyeken keresztül több tízezer civil távozik vagy távozott” – tette hozzá Lavrov, megjegyezve, hogy az evakuált lakosok humanitárius segítséget kapnak. “Most az a fontos, hogy vessünk véget az aleppói tragédiának” – hangsúlyozta az orosz külügyminiszter.

A Nyugat későn és határozatlanul reagál a konfliktusban

“Nem tehetjük meg, hogy követeljük egy diktátor távozását, azután pedig ölbe tett kézzel várjuk, hogy önként lemondjon” – mondta Wolfgang Ischinger, a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) vezetője a Bild című német bulvárlap szerdai számában. “Hitelességének elveszítésével a Nyugat eljátszotta azt a lehetőséget is, hogy a szíriai lakosság segítségére siethessen” – tette hozzá.

Omid Nouripour, a német ellenzéki Zöldek iráni származású külpolitikai szóvivője szerint a nyugati hatalmak először csak akkor reagáltak a szíriai konfliktusra, amikor az menekültválsággá dagadt.

“A Nyugat rá se hederített Szíriára, amikor 250 ezerre emelkedett a konfliktus halálos áldozatainak száma, csak azt vette észre, amikor megérkezett az első 10 ezer menekült” – mondta az újságnak. “Ez az érdektelenség légüres teret hozott létre, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök bombákkal töltött meg” – tette hozzá. Moszkva a damaszkuszi rezsim legkitartóbb támogatójának számít.

Norbert Röttgen kereszténydemokrata politikus, a német parlament külügyi bizottságának elnöke leginkább azt kifogásolta, hogy nem hangolták össze a nyugati reagálásokat. “Szükség lett volna egy közös nyugati politikára” – hangsúlyozta. “Közösen felajánlhattuk volna Oroszországnak az együttműködés lehetőségét levegőben és szárazföldön, miközben ha kellett volna, egyedül is eltökélten megvédtük volna a szíriaiakat. Emellett nyomatékosíthattuk volna, hogy az orosz katonai beavatkozás gazdasági szankciókkal fog járni. Ezek közül semmi sem valósult meg” – fűzte hozzá.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.