Terrorizmus

A szejm megszavazta a vitatott terrorellenes törvényt

A törvény a terrorveszély négy fokozatát szabja meg. A harmadik és a negyedik fokozat esetében a hatóságok jogosultak a gyülekezések és a tömegrendezvények betiltására.

2016.06.10 16:33MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Megszavazta pénteken a lengyel szejm az ellenzék által vitatott terrorellenes törvényt, melynek elfogadását a kormánypárt, a konzervatív Jog és Igazságosság pártja (PiS) két júliusi rendezvény, a varsói NATO-csúcstalálkozó és Ferenc pápa látogatásával összekötött krakkói katolikus ifjúsági világtalálkozó biztosítása miatt tartotta szükségesnek.

A törvény mellett a 460 fős szejmben 249 képviselő szavazott: az abszolút parlamenti többséggel rendelkező Jog és Igazságosság (PiS) összes jelenlévő képviselője mellett az ellenzéki tömörülések közül a Kukiz´15 egy része, valamint négy független honatya. A többi ellenzéki párt - a (PO)Polgári Platform, a Nowoczesna (Modern) és a Lengyel Parasztpárt (PSL) nemmel szavazott.

Az előterjesztők szerint a jogszabály célja, hogy javítsa a lengyel terrorellenes szolgálatok hatékonyságát és az egyes struktúrák közötti koordinációt.

A törvény a terrorveszély négy fokozatát szabja meg. A harmadik és a negyedik fokozat esetében a hatóságok jogosultak a gyülekezések és a tömegrendezvények betiltására.

Az eddiginél szigorúbb megelőző intézkedések továbbá lehetővé teszik a gyanús személyek két hetes őrizetben tartását. Az eddigi lengyelországi gyakorlathoz képest az is újdonságnak számít, hogy a mobiltelefonos feltöltőkártya csak a személyazonossági okmány alapján, nem névtelenül vásárolható.

A heves parlamenti vitában a PiS az utóbbi hónapokban fokozódó európai terrorveszéllyel érvelt, a legfontosabb szabadságjognak nevezve a biztonsághoz való jogot. Maciej Wasik, a titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár hangsúlyozta: a törvény "a biztonság szempontjából nélkülözhetetlen" szabályokat tartalmazza.

Az ellenzék képviselői viszont úgy találták, hogy a törvény több szempontból korlátozza a személyes szabadságot. A PO például olyan - a parlamenti többség által végül elvetett - módosító javaslatokkal állt elő, melyek szerint a terrorgyanús külföldieket nem lehetne megfigyelni bírói határozat nélkül.

A törvény ugyanis engedélyezi a gyanúsnak vélt külföldiek három hónapos, bírósági felügyelet nélküli megfigyelését - telefonbeszélgetéseik, adatforgalmuk számontartásával. A PO szerint a külföldiek megfigyelése utat nyit a lengyel állampolgárok megfigyeléséhez is.

A Modern nevében felszólaló Witold Zembaczynski képviselő úgy találta: a jogszabály kirekesztő jellegű, a titkosszolgálati eljárást nem az állampolgárság, hanem a bizonyítóanyag alapján kellene folytatni.

A Kukiz´15 a vita során több pontját illetően helyeselte a törvényt . Ugyanakkor kifogásolta egyebek mellett a telefonos feltöltőkártyák regisztrálását.

A törvényt még a parlamenti felsőháznak és az államfőnek kell jóváhagynia. A varsói NATO-csúcstalálkozót július 8- 9-én, a krakkói katolikus ifjúsági világtalálkozót július 27. és július 31. között rendezik.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.