Amerikai Hangja

A vietnami háború még mindig megosztja az amerikai társadalmat

Több mint hatvan esztendővel azt követően, hogy lezárult a vietnami háború, az amerikai szerepvállalás még mindig keserű vitákat kavar az Egyesült Államokban.

2016.05.24 11:20MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Még mindig megosztja az amerikai társadalmat a vietnami háború, és sok veterán számára mintha nem is ért volna véget - ezzel a megállapítással sugárzott riportot hétfőn az Amerika Hangja rádió abból az alkalomból, hogy Barack Obama elnök Vietnamban tárgyal.

A műsorban elhangzott, hogy több mint hatvan esztendővel azt követően, hogy lezárult a vietnami háború, az amerikai szerepvállalás még mindig keserű vitákat kavar az Egyesült Államokban, elsősorban azok körében, akik részt vettek a harcokban.

Az Amerika Hangja megszólaltatott több háborús veteránt, köztük Kerry Orrt, aki 1969-ben megsebesült a háborúban, hazaszállították kezelésre, és aztán évekkel később az amerikai tévéműsorokban követte nyomon az eseményeket, hallgatta az észak-vietnamiak győzelmeiről szóló riportokat. Orr szerint évek múltán is nehéz volt megbirkózni azzal a gondolattal, hogy az amerikaiak veszítettek. Szerinte azért, mert nem is akartak nyerni.

"Nem is értem, hogy miért nem akartunk győzni" - fogalmazott a texasi veterán.

Egy volt dél-vietnami katona, Michael Do kapitány, aki Saigon (a mai Ho Si Minh-város) mellett harcolt, s ma az Egyesült Államokban él, elmondta: "Nixon elnök azt ígérte, hogy minden áron és minden eszközzel segít, hogy megmentse Vietnamot, ha a kommunisták újból támadnak. De az amerikaiak aztán semmit sem tettek".

Az 1973 januárjában Párizsban aláírt békemegállapodás értelmében az Egyesült Államok beleegyezett abba, hogy kivonja csapatait Dél-Vietnamból, ha Észak-Vietnam nem támadja meg a délieket. Az amerikaiak kivonultak, Észak-Vietnam pedig - országegyesítés ürügyén - mégis megtámadta Dél-Vietnamot.

Michael Do, akit később koncentrációs táborba hurcoltak az északiak, arról is beszélt a riportműsorban, hogy az észak-vietnami kommunistákat Kína és Oroszország (az akkori Szovjetunió) támogatta, miközben az Egyesült Államok drasztikusan csökkentette Dél-Vietnamban állomásozó csapatait. "Nem volt lőszerünk sem" - emlékezett.

Áprilisban a texasi Austinban, a Lyndon B. Johnson Elnöki Könyvtárban konferenciát rendeztek a vietnami háborúról - az Egyesült Államokban sok történész Johnson elnököt tartja felelősnek a vietnami háború eszkalálódásáért, a kelleténél nagyobb mértékű amerikai szerepvállalásért. A konferencián részt vett John Kerry, a vietnami háborút megjárt amerikai külügyminiszter, illetve Johnson két lánya is. Egyikük, Luci Baines Johnson - akinek a férje szintén harcolt Vietnamban - azt mondta, hogy az édesapja megpróbált tisztességes kivezető utat találni a háborúból, és ezzel hozható összefüggésbe, hogy 1968 márciusában bejelentette, nem indul újra az elnökségért.

"Semmit sem akart jobban, mint épségben hazahozni a bátor és tiszteletet érdemlő amerikai katonákat" - fogalmazott Johnson elnök kisebbik lánya, akinek szavait a közszolgálati rádió idézte.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.