Hotspot

Indulnak a regisztrációs központok Görögországban

A február 15-i határidőre megkezdik működésüket a menekülteket fogadó regisztrációs központok (úgynevezett hot spotok) a görög égei-tengeri szigeteken, illetve a kontinensen befejezik két, úgynevezett áthelyezési központ felállítását is.

2016.02.08 19:17MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A védelmi tárca ígéretet tett arra, hogy befejeződnek a munkálatok a központokban február 15-ig" - mondta Panosz Kammenosz védelmi miniszter újságíróknak.

A görög miniszterelnöki hivatal január végi közleménye szerint Számosz, Leszbosz, Híosz, Kósz és Lérosz szigetén felgyorsítják a központok építkezési ütemét és a kontinensen befejezik két, úgynevezett áthelyezési központ felállítását.

Annak érdekében, hogy a létesítményeket két héten belül átadhassák, a védelmi minisztérium is bekapcsolódik a munkálatokba. A belügyminisztérium vállalta, hogy időben kiképzi a személyzetet, hogy képes legyen a migránsok regisztrálására.Görögországban jelenleg csak egy hot spot működik. Tavaly több mint egymillió migráns, illetve menekült érkezett Európába a török partvonalhoz közeli görög szigetekre. Az uniós határőrizeti ügynökség felmérése szerint a számuk a tél beálltával sem csökkent jelentősen.

Pénteken Kósz szigetén több száz tüntető csapott össze rendvédelmi szervekkel. A rendőrség könnygázt is bevetett, hogy feloszlassa a köveket dobáló aktivistákat, akik egy menedékkérő regisztrációs központ tervezett megépítése ellen tüntettek. Hasonló tüntetésekre került sor hétfőn Athén kikötővárosában, Pireuszban és vasárnap Thesszaloniki mellett is.

A lakosok attól tartanak, hogy a hot spotok hosszú időre maradnak - mondta Jorgosz Kiricisz, Kósz polgármestere. "Az ember elgondolkozik azon, hogy az ilyen létesítmények nem ösztönzik-e az embercsempészeket" - tette hozzá a Skai görög televíziócsatornának nyilatkozva.

Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter a nap folyamán ismételten azzal vádolta Athént, hogy nem vet be elég hajót az Európai Unió határainak védelmében a Földközi-tengeren. Az osztrák tárcavezető magyarázatot követelt a görög kormánytól arra, hogy "miért nem veti be ütőképes haditengerészeti flottáját polgári feladatokra".

Ugyanakkor megjegyezte, hogy más államok is a hadseregük segítségével ellenőrzik saját határaikat, és Olaszország, illetve Németország is küldött hadihajókat a menekültáradat kezelésére.

Níkosz Szidakisz görög külügyminiszter-helyettes és Mikl-Leitner a nap folyamán készül találkozni Bécsben. A görög külügyi tárca szerint az európai uniós határőrizeti ügynökséggel, a Frontexszel közösen akarják ellenőrizni a török-görög tengeri határt, ezért Athén további 100 hajót kért a Frontextől. Mikl-Leitner szerint viszont ez csupán egy kezdet: "Arról van szó, hogy megőrizzük a stabilitást, a rendet és a biztonságot egész Európában".

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.