Fegyverkezés

Oroszország légvédelmi rendszert biztosítana Szerbiának

Szerbiát történelmi és kulturális kapcsolatok kötik Oroszországhoz, a nyugat-balkáni ország ugyanakkor évek óta az Európai Unió tagja kíván lenni, és decemberben az első csatlakozási tárgyalások is megnyíltak Brüsszel és Belgrád között.

2016.01.11 19:06MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Oroszország segítene Szerbia légvédelmi rendszerének megerősítésében - erről is tárgyalt Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes és Aleksandar Vucic szerb kormányfő hétfőn Belgrádban.

Vucic kijelentette, hogy az orosz S-300 típusú légvédelmi rakétarendszer Szerbia számára túl drága lenne, de az orosz féltől ígéretet kapott egy kedvező beszerzési lehetőségről. Ennek részleteit azonban egyik politikus sem közölte. A szerb kormányfő a jó szándék jeléül egy S-300-as makettjét kapta az orosz politikustól. "Közvetlen segítséget biztosítunk majd balkáni szövetségesünknek, és a legrövidebb időn belül elbíráljuk kérésüket" - hangsúlyozta Dmitrij Rogozin.

Aleksandar Vucic rávilágított, hogy Szerbia ugyan katonailag semleges, szomszédainak többsége azonban a NATO tagja. Hozzátette, hogy országának nincs szüksége arra, hogy támadófegyvereket szerezzen be. "Egyetlen katonai szövetséghez sem csatlakozunk, féltékenyen őrizzük szabadságunkat" - szögezte le a szerb miniszterelnök, aki Josip Broz Tito egykori jugoszláv elnököt is idézte, amikor azt mondta: "úgy élünk, mintha száz évig béke lenne, de úgy készülünk, mintha valaki már holnap meg akarna minket támadni". Kiemelte: "Szerbia nem lesz könnyű célpont". Ugyanakkor aggodalmának adott hangot, hogy a szomszédos Horvátország ballisztikus rakéták beszerzésére készül, amelyek hatótávolsága 300-350 kilométer, és amellyel Zágrábból megtámadható lenne Közép-Szerbia.

Szerbiát történelmi és kulturális kapcsolatok kötik Oroszországhoz, a nyugat-balkáni ország ugyanakkor évek óta az Európai Unió tagja kíván lenni, és decemberben az első csatlakozási tárgyalások is megnyíltak Brüsszel és Belgrád között. A szerb közbeszédben gyakran hallani, hogy Szerbiának előbb vagy utóbb döntenie kell Kelet és Nyugat között, az oroszbarát politika ugyanis nem összeegyeztethető az európai integrációval, Belgrádnak azonban mindeddig sikerült jól egyensúlyoznia a két oldal között.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.