Autonómia

Az 1918-as román ígéretek betartását követelték Sepsiszentgyörgyön

A demonstráció szónokai arra emlékeztették Bukarestet, hogy az 1918 december elsején elfogadott Gyulafehérvári Nyilatkozatból csak az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó rész került be az alkotmányba és beváltatlanok maradtak azok a cikkelyek, amelyekben a románság autonómiát ígért az Erdélyben élő népeknek.

2014.11.29 15:07MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
MTI/Baranyi Ildikó

Az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban tett ígéretek betartását, a magyarság jogainak alkotmányos elismerését követelték a román kormánytól a Magyar Polgári Párt (MPP) felhívására összegyűlt tüntetők szombaton Sepsiszentgyörgyön.

MTI/Baranyi Ildikó

Itthon vagyunk, Autonómiát, Vesszen Trianon - skandálta a szervezők szerint kétezres, a csendőrség szerint ötszáz főre tehető tömeg az el-eleredő ónos esőben a Kovászna megyei kormányhivatal előtti téren, miközben Kollektív jogokat, Szabad Erdély, autonóm Székelyföld feliratú, román és angol nyelvű táblákat emeltek a magasba.

A demonstráció szónokai arra emlékeztették Bukarestet, hogy az 1918 december elsején elfogadott Gyulafehérvári Nyilatkozatból csak az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó rész került be az alkotmányba és beváltatlanok maradtak azok a cikkelyek, amelyekben a románság autonómiát ígért az Erdélyben élő népeknek.

MTI/Baranyi Ildikó

A gyulafehérvári határozat kimondta, hogy az egyesülés nyomán létrejövő új román állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselőik által, és számarányuknak megfelelően az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak.

A korabeli eseményeket felidéző Kádár Gyula történész rámutatott: a modern román államot megalapozó Gyulafehérvári Nyilatkozatot az erdélyi magyarság is jogforrásnak tekinti, és amikor helyi kulturális, vagy területei autonómiát követel, ma sem kér mást, mint amit a románság ígért számára.

A rendezvényen Biró Zsolt pártelnök felolvasta az MPP önkormányzati képviselőinek a teljes gyulafehérvári határozat alkotmányos megerősítését sürgető, a román kormányhoz intézett petícióját, amelyet átadtak a prefektusi hivatal ügyeletes tisztségviselőjének.

MTI/Baranyi Ildikó

Az MPP szerint az alaptörvénynek a románok és a vele együtt élő őshonos nemzeti közösségek szuverén és oszthatatlan államaként kellene meghatároznia Romániát, amelyben az 1918. december 1-ei Gyulafehérvári Nyilatkozat a nemzeti egyenlőség erkölcsi, történelmi és jogi alapja.

A pártelnök szót emelt a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium újraállamosítása ellen, majd bejelentette, nyílt levélben hívták meg Klaus Iohannis megválasztott államfőt a Székelyföldre. Az MPP a levélben rámutat: a magyarság túlnyomó többsége Iohannist támogatta az elnökválasztáson, mert azt reméli, hogy véget vet a "tolvajlás, a hazugság és a nemzeti megalázás posztkommunista rendszerének".

"Mi, Székelyföld népe, a becsülettel végzett munka, a tisztesség es a nemzeti tisztelet Romániájában akarunk élni" - olvasható a Biró Zsolt, az MPP elnöke által aláírt nyílt levélben. December elseje Románia nemzeti ünnepe.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.