Afganisztáni merénylők

Szétlőtték a nemzetközi választási bizottság épületét

Ismeretlen merénylők - minden bizonnyal tálib fegyveresek - szombaton aknavetőkkel és lőfegyverekkel támadást intéztek Kabulban az országos választási bizottság épülete ellen, de az első jelentések szerint a benn tartózkodóknak nem esett bajuk.

2014.03.29 14:06MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az afgán belügyminisztérium szóvivője a hírügynökségeknek annyit mondott: három vagy négy merénylő elfoglalta a közelben - mintegy ötszáz méterre - lévő épületet, és onnan intézett támadást a választási bizottság háromemeletes székháza ellen. Mint mondta, először robbanásokat lehetett hallani a közelben, amelyek vélhetően aknavetőktől származtak, majd tűz alá vették a bizottságnak otthont adó házat. A bent lévők azonban gyorsan védett helyre húzódtak, így nem esett bántódásuk - nyilatkozott a szóvivő. Valamivel később a tálibok vállalták magukra az akciót, amelynek kimenetele eddig még nem ismert.

Afganisztánban április 5-én elnökválasztást rendeznek, amelyen a lakosság szavazatai eldöntik, ki lesz Hamid Karzai hivatalban lévő államfő utóda. A tálibok mindent elkövetnek, hogy kizökkentsék a választási folyamatot, "színjátéknak" minősítve azt.

Az afganisztáni tálibok nemrég állítólag parancsot adtak "valamennyi" harcosuknak az elnökválasztás megzavarására és arra, hogy mindenkit vegyenek célba, aki a szavazás megszervezésén dolgozik. Erről maguk a szélsőséges ideológiájú lázadók számoltak be március 10-én az interneten közzétett közleményükben. A tálibok most először adtak ki ilyen egyértelmű és közvetlen fenyegetést az elnökválasztás ellen, korábban csupán a választások bojkottjára szólították fel az afgánokat.

Tíz jelölt indul az elnöki tisztségért. Hamid Karzai távozó államfő, aki a tálibok 2001-es bukása óta irányította az országot, az alkotmány értelmében nem indulhat harmadik mandátumért.

Afganisztánban a tizenkét éve tartó külföldi katonai megszállás ellenére állandósult az erőszak, s a NATO-erők mintegy 50 ezer katonájának kivonása közeledtével bizonytalanság lett úrrá az országon.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.