Róháni első döntése

Az új iráni kormány megmentené a világ második legnagyobb sós tavát

A legnagyobb iráni tó, egyben a világ második legnagyobb sós tava megmentéséről szól a Haszan Róháni új iráni elnök alatt hozott első kormánydöntés.

2014.02.20 11:31MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Wikipédia

Az eredetileg több mint ötezer négyzetkilométer kiterjedésű Urmia-tó kevesebb mint ötödére, 1000 négyzetkilométerre zsugorodott egy évtized alatt a klíma szárazabbá válása, a terjedő öntözéses földművelés és a tavat tápláló folyók duzzasztógátakkal való "eltorlaszolása" miatt.

Szakértők szerint a turisták és a költözőmadarak által is kedvelt Urmia-tó két éven belül teljesen eltűnhet, ha nem tesznek semmit a megmentésére.

Az ország északnyugati részén, 1300 méter tengerszint feletti magasságban fekvő sós tó megmentése Haszan Róháni egyik választási ígérete volt, és kormánya a hivatalba lépés után rögtön fel is kért haza és külföldi, köztük amerikai, orosz és belga tudósokat, hogy dolgozzanak ki megoldási javaslatokat.

Isza Kalantari, a tó megmentésére felkért tudományos tanácsadó testület elnöke szerint ötmillió embernek kell elhagynia a tó térségét, ha az valóban kiszárad. A testületnek májusig kell előállnia végleges tervekkel a tó megmentésére.

Az eddig előterjesztett 20 javaslat között szerepel a mesterséges esőképzés, a tó feltöltése csővezetékeken át, a csepegtetéses öntönzés bevezetése, kevésbé öntözésigényes mezőgazdasági kultúrák elterjesztése, például cukorrépa helyett búza vagy pisztácia termesztése.

A tavat tápláló folyókon emelt duzzasztógátakat és a 30 ezer legális mellett a 24 ezer illegálisan fúrt kutat is tó zsugorodásának okai között nevezte meg Ali Aszghar Sziab Kudszi iráni egyetemi tanár, egy, a témában tartott eheti tudományos tanácskozás szervezője.

Mint elmondta, súlyosbított a helyzeten az erősödő párolgás és az olyan vízigényes növények termesztése, mint a cukorrépa. Szakértők szerint az amúgy is elhanyagolt ökológiai probléma tovább súlyosbodott Róháni elődje, Mahmúd Ahmadinezsád alatt, aki mérnökemberként szerette a gigantikus projekteket és új öntözőrendszerek, duzzasztógátak építését ösztönözte.

Hasonló ökológiai válság fenyeget más iráni tavakat is, de kevésbé, mint az Urmiát. Még a fővárosban, Teheránban is gyakori a vízhiány hétvégenként, s a hatóságok már a vízfogyasztás korlátozását tervezgetik.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.