A Varsói Szerződés neve még ismerős?

A prágai tavasz és Csehszlovákia 1968-as megszállása

Csütörtökre virradó éjjel, 96 éves korában elhunyt Vasil Bilak, az egykori Csehszlovákia Kommunista Pártjának egyik magas rangú vezetője, egyike azoknak a politikusoknak, akik 1968-ban kezdeményezték az ország megszállását a Varsói Szerződés csapatai által.

2014.02.06 14:25MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Amikor a Varsói Szerződés csapatai 1968. augusztus 21-re virradóra segítségnyújtás címén bevonultak Csehszlovákiába, hogy véget vessenek az "ellenforradalmi fordulatnak", egy nap alatt rombolták le az "emberarcú szocializmust", az Alexander Dubcek főtitkár nevével fémjelzett demokratikus reformokat. Az intervenciónak, amelyben szovjet, bolgár, lengyel, és magyar csapatok vettek részt, 108 halálos áldozata volt.

A "prágai tavasz" feltételei az ötvenes évek végétől érlelődtek Csehszlovákiában, s a sztálinizmus bukásával, a csehszlovák gazdaság mélyülő válságával, a cseh-szlovák viszonyban meglévő feszültségekkel és a kelet-nyugati kapcsolatokban is tapasztalt enyhüléssel függtek össze. Csehszlovákia Kommunista Pártjának (CSKP) Központi Bizottsága 1968. januári ülésén lemondott az első titkár tisztségéről a sokat bírált Antonín Novotny, a testület a szlovák Alexander Dubceket választotta utódává. (Paradox módon, Novotny leváltását épp az a Vasil Bilak szorgalmazta a legerőteljesebben, aki a prágai tavasz eltiprása utáni "normalizációs" időszak egyik legfőbb alakítója lett.)

A sokak által gyenge, határozatlan politikusnak tartott Dubcek rövid időn belül megnyerte a közvéleményt, és a reformfolyamat jelképévé vált. A CSKP áprilisban elfogadott akcióprogramja megfogalmazta a reform politikai és gazdasági céljait, ami nem a pluralista politikai berendezkedés és a piacgazdaság volt, hanem az "emberarcú szocializmus". A hatalmas társadalmi támogatásnak örvendő reformfolyamat azonban önálló életre kelt, irányítása kezdett kicsúszni a kommunista párt kezéből. Megszüntették a sajtócenzúrát, megindult a kirakatperek áldozatainak rehabilitációja, sorra újították fel tevékenységüket a polgári Csehszlovákia kommunisták által megszüntetett társadalmi, ifjúsági egyházi szervezetei.

Mindezt a Szovjetunióban és a "testvéri" szocialista államokban gyanakvással nézték, a katonai nyomásgyakorlás gondolata már április közepén megszületett. "Az ellenforradalom veszélyéről" folyó nyílt vita során júliusban a bolgár, a keletnémet, a lengyel, a magyar és a szovjet kommunista párt közös levelet intézett a CSKP vezetéséhez, amelynek lényege az volt: ha letérnek a szocialista útról, katonai beavatkozásra számíthatnak. A későbbi ágcsernyői (Cierná nad Tisou) csehszlovák-szovjet találkozón a csehszlovák pártvezetés belement ugyan néhány kompromisszumba, de bízott abban, hogy továbbmehet a megkezdett úton.

Tüntetés Helsinkiben a csehszlovákiai invázió ellen

A szovjet honvédelmi miniszter, Grecsko marsall augusztus 18-án tájékoztatta a katonai vezetőket: megszületett a politikai döntés a bevonulásról, amit akkor is végrehajtanak, ha ezzel a harmadik világháború kitörését kockáztatják. Augusztus 20-ról 21-re virradó éjszaka húsz hadosztály kétszázezer katonája zúdult Csehszlovákiára földön és levegőben, őket még tíz követte. A Vltava 666 fedőnevű hadműveletben előbb szovjet ejtőernyős elitegységek foglalták el a prágai repülőteret, majd a Szovjetunió, Magyarország, Lengyelország területéről szárazföldi csapatok hatoltak az országba, az NDK felől szovjet egységek jöttek. (A politikusok belátták: alig 23 évvel a második világháború után rossz emlékeket ébresztene, ha német egyenruhások masíroznának be az országba.) A csehszlovák hadsereg nem tanúsított ellenállást, de az akciót a csehszlovák kommunista párt határozatban utasította el, majd tudatta a lakossággal a megszállást, és nyugalomra szólított fel. Az évek során a magát sokáig tartó "vértelen okkupáció" legendája megdőlt. A legújabb kutatások szerint az intervenció 108 halálos áldozatot követelt, a legfiatalabb egy mindössze kétéves kisfiú volt, akit egy üzemanyag-szállító kocsi gázolt halálra; a súlyos sebesültek száma elérte az ötszázat.

A "prágai tavasz" legismertebb vezetőit letartóztatták és internálták, a megmaradt vezetést Moszkvába rendelték. A tárgyalásokba Svoboda csehszlovák elnök nyomására pár nap múlva a szabadon engedett Dubceket, a CSKP KB első titkárát, Cerník kormányfőt és Smrkovsky nemzetgyűlési elnököt is bevonták. A politikailag és emberileg is megtört vezetők - Frantisek Kriegel, a Nemzeti Front elnöke kivételével - aláírták a "normalizálásról" szóló jegyzőkönyvet. 1969 áprilisára a reformereket, köztük Dubceket eltávolították a kommunista párt éléről. Dubcek helyére Gustáv Husák került, akinek neve egybeforrt a visszarendeződéssel. Csehszlovákiában megfagyott a diktatúra, az ország a rendszer 1989-es összeomlásig teljes reménytelenségbe süllyedt, az utolsó szovjet katona 1990-ben távozott.

A szovjet sajtó a beavatkozást igazolandó közölt egy a szovjet pártvezetésnek címzett behívó levelet, amelyet öt magas rangú csehszlovák politikus Alois Indra, Drahomír Kolder, Oldrich Svestka, Antonín Kapek és Vasil Bilak írt alá, erre hivatkozva minősítették az intervenciót "internacionalista segítségnyújtásnak". Bilak emlékiratai szerint a dokumentumot ő adta át Pozsonyban, a Varsói Szerződés országai vezetőinek találkozóján a szovjeteknek. A behívólevél, illetve az 1968-as intervenció ügyét az 1989-es rendszerváltás után "hazaárulás" címén két évtizedig vizsgálták a cseh és a szlovák hatóságok, de Bilak nem került bíróság elé, az eljárást 2011-ben ítélet nélkül zárták le.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.