Ukrajnai tüntetések

Elmarad a "szokásos" vasárnapi tüntetés Kijevben

A pravoszláv karácsonyt a Julián-naptár szerint, azaz január 7-8-án ünneplik, a szenteste január 6-ra esik.

2014.01.05 11:26MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Fotó: MTI, archív

Elmarad vasárnap a szokásossá vált heti "népi nagygyűlés" Kijevben a karácsonyi ünnepi készülődésre való tekintettel - jelentette be Andrij Parubij, az európai uniós integrációt és hatalomváltást követelő Függetlenség téri tüntetések egyik koordinátora.

A parlamenti képviselő magyarázata szerint a tiltakozás állandó résztvevői közül is sokan hazamentek, hogy otthon készülődjenek a karácsonyi ünnepekre.

A pravoszláv karácsonyt a Julián-naptár szerint, azaz január 7-8-án ünneplik, a szenteste január 6-ra esik.

Az ellenzék egyik vezetője, Oleh Tyahnibok, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt elnöke közben elismerte, hogy most "nem a legjobb időszakát éli" a tüntetéssorozat, mivel az ünnepek kezdetével sokan elutaznak a fővárosból. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy maga a demonstráció folytatódásának ténye, illetve az egyes vezetők otthonai előtt tartott kisebb tüntetések egyre inkább bosszantják a hatalom képviselőit, ezért szorgalmazta ezek szünet nélküli folytatását.

Helyi jelentések szerint a nagygyűlés elhalasztása ellenére csoportokban tartanak a demonstrálók a Majdanra, azaz a kijevi Függetlenség terére, ahol délelőtt már mintegy kétezren voltak. Sok a turista is, akik a barikádokkal és sátrakkal teli főteret fotózzák.

A legutóbbi, hatodik nagygyűlést december 29-én tartották, amely a "terrorral szembeni szolidaritás" elnevezést kapta. Elsősorban az EU-párti demonstrációk résztvevőival szemben alkalmazott erőszak ellen tiltakoztak, s az akció apropóját az adta, hogy néhány nappal korábban támadók brutálisan összeverték Tetyjana Csornovol újságírónőt, ellenzéki aktivistát. Becslések szerint több tízezren vettek részt a december 29-i megmozduláson.

A "népi nagygyűlés" egyébként a keleti szlávok államalapítás előtti hagyománya volt a középkor elején. Ez a demokrácia egy formája volt, amelyen szociális státusuktól függetlenül egyenrangúan vettek részt a közös ügyek megvitatásában a különböző hercegségek, törzsek, családok férfi vezetői.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.