További öt évig korlátoznák a balkániakat

A britek félnek a román/bolgár inváziótól

A román és a bolgár munkavállalók nagy-britanniai letelepülését korlátozó, januárban lejáró átmeneti intézkedések további ötévi meghosszabbítását kezdeményezte a kormányzó brit Konzervatív Párt több képviselője.

2013.11.19 16:15MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az indítvány, amelynek bizottsági tárgyalása kedden kezdődött, néhány héten belül az alsóház elé kerülhet szavazásra.

A román és a bolgár állampolgárok nagy-britanniai munkavállalását korlátozó intézkedések hatálya a hétévi átmeneti időszak után január 1-jével lejár, a kormány bevándorlási törvénytervezetéhez benyújtott módosító indítvány azonban 2018 decemberének végéig javasolja kiterjeszteni a korlátozásokat.

A brit belügyminisztérium szóvivője a Daily Mail című konzervatív napilap keddi közlése szerint kijelentette, hogy az uniós csatlakozási szerződés alapján a brit kormánynak nem áll módjában a korlátozások meghosszabbítása.

A belügyi szóvivő hozzátette: a brit kormány arra összpontosít, hogy elejét vegye az EU-n belüli szabad munkaerő-áramláshoz kapcsolódó visszaéléseknek.

Nagy-Britanniában mindazonáltal - éppen a román és a bolgár állampolgárokkal szembeni korlátozások lejártának közeledtével - egyre fajsúlyosabb belpolitikai vitatémává válik az uniós társállamokból érkezők bevándorlásának szabályozása.

A múlt héten még a brit Munkáspárt egyik legtekintélyesebb veterán politikusa, Jack Straw volt belügy- és külügyminiszter is "látványos hibának" minősítette, hogy a Labour vezette korabeli brit kormány az EU-szabályok által lehetővé tett átmeneti korlátozások nélkül beengedte Nagy-Britanniába a közép- és kelet-európai új uniós tagállamok munkavállalóit a 2004-es EU-bővítés után.

A 2010-es választások óta ellenzékben politizáló Munkáspárt jelenlegi vezetője és miniszterelnök-jelöltje, Ed Miliband is kijelentette nemrégiben, hogy a Munkáspárt ma már nem engedné be korlátozás nélkül a közép- és kelet-európai EU-tagállamokból érkező munkavállalókat.

Nagy-Britannia volt a legnagyobb olyan nyugati EU-tagország, amely 2004-ben a lehetséges átmeneti korlátozásokkal nem élve, azonnal megnyitotta munkaerőpiacát az akkor uniós taggá vált nyolc közép- és kelet-európai ország, köztük Magyarország előtt. A brit belügyminisztérium akkori előrejelzése évi 5-13 ezerre taksálta az új EU-tagállamokból érkező munkavállalók várható számát, hivatalos becslések szerint azonban a bővítés óta összesen 1-1,5 millió keleti EU-polgár települt le tartósan Nagy-Britanniában.

A Konzervatív Párt vezető politikusai részéről is rendszeresen elhangzott az utóbbi hónapokban az az igény, hogy az uniós társállamokból érkezők szabad nagy-britanniai munkavállalásának teljes rendszerét általános felülvizsgálatnak kell alávetni.

Jonathan Todd, Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős uniós biztos szóvivője a vitát kommentálva a minap azonban kijelentette a BBC televízióban, hogy a brit gazdaság és a költségvetés jól jár az EU-társállamokból érkező munkavállalók beáramlásával. Todd szerint ugyanis a betelepülő EU-polgárok "hatalmas többsége" többet fizet be adó és társadalombiztosítás formájában a brit szociális ellátórendszer költségvetésébe, mint amennyit abból igénybe vesz.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.