Csillapíthatatlan

Verespatak - Ismét több ezren tüntettek Bukarestben a bányaberuházás ellen

Újabb tüntetést rendeztek vasárnap Bukarestben a verespataki ciántechnológiás bányaprojekt ellenzői, akik a kormány ezzel kapcsolatos törvénytervezetének elutasítását követelték a parlamenttől.

2013.10.20 22:46MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Szeptember elseje óta ez már a nyolcadik vasárnap, amikor több ezer környezetvédő vonul fel, akadályozva a forgalmat a román fővárosban. A csaknem két hónapja tartó maratoni tüntetéssorozat elején a tiltakozók naponta elfoglalták az úttestet találkozóhelyük, az Egyetem tér környékén. Az utóbbi időben munkanapokon kevesebben gyűltek össze, de a vasárnapi menetrendszerű demonstrációkon még mindig több ezren vesznek részt.

Vasárnap a tüntetők körbejárták a parlament épületét és "Nem a vállalat hozza a törvényeket", "Lefizettek titeket Verespatakért", "Árulók, takarodjatok" jelszavakat skandálták.

Szombaton az Erdélyi Szigethegység legnagyobb településén, Topánfalván (Campeni) gyűltek össze a bányanyitás ellenzői, akik 12 pontos kiáltványban követelték a ciántechnológia betiltását, a Verespatak-tervezet elutasítását, a település jelölését az UNESCO világörökség-listájára és egy fenntartható fejlesztési stratégia kidolgozását az Erdélyi Szigethegység számára.

A hétvégi tüntetéseket megelőzően a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) úgy döntött, hogy egy hónapos haladékot ad a Verespatak-törvénytervezetet véleményező parlamenti különbizottságnak arra, hogy kidolgozza és a román parlament plénuma elé terjessze jelentését. A parlament plénuma csak ezt követően szavazhat arról, hogy támogatja, vagy elveti a tervezetet.

A bányaprojektet ellenző verespataki Alburnus Maior egyesület közleményben tiltakozott a különbizottság tevékenysége ellen, amely a környezetvédők szerint a "kozmetikai" módosításokkal elfogadhatónak akarja feltüntetni a bányaprojektet, de valójában csak az időt húzza annak reményében, hogy a hideg idő beálltával majd "kifulladnak" a beruházás elleni utcai tüntetések.

A kanadai többségi tőkével és 20 százaléknyi román állami részesedéssel létrehozott Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) 15 éve vár hatósági engedélyre, hogy Verespatakon megnyithassa Európa legnagyobb külszíni aranybányáját, ahol ciántechnológiás eljárással 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni. Az RMGC mintegy félmilliárd dollárt költött eddig a projekt előkészítésére.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.