Szíria

Obama kész akár egyoldalúan is elrendelni a katonai csapást

Az amerikai kormányzat ismertette a kongresszus vezetőivel azokat a hírszerzési információkat, amelyek szerinte a szíriai kormány felelősségét bizonyítják, valamint a katonai fellépéssel kapcsolatos elképzeléseit.

2013.08.30 07:39MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Fotó: MTI

Barack Obama amerikai elnök a brit parlament elutasító döntése és az amerikai kongresszus fokozódó nyugtalansága ellenére, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása híján is kész elrendelni a Szíria elleni korlátozott katonai csapást - állította egybehangzóan helyi idő szerint csütörtök este több amerikai sajtóorgánum.

A The New York Times, a CNN és a Dow Jones kormányzati forrásokra hivatkozó híradásai szerint noha az elnök még mindig nem hozta meg végleges döntését, a katonai akciót vélhetően azután fogják elindítani, hogy az ENSZ ellenőrei - akik a Damaszkusz környékén augusztus 21-én történt állítólagos vegyifegyver-támadás helyszínét vizsgálják - elhagyják Szíriát. A világszervezet szakemberei a tervek szerint szombaton távoznak a szíriai fővárosból.

Caitlin Hayden, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője csütörtök este közleményt adott, amely szerint Washington értesült a brit parlament döntéséről, továbbra is konzultálni kíván Londonnal, de Obama elnök az amerikai nép érdeke alapján kíván döntést hozni a vegyi fegyverek szíriai alkalmazásával kapcsolatban.

"(Az elnök) úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok alapvető érdekei forognak kockán, és aki megsérti a vegyi fegyverekre vonatkozó nemzetközi normákat, azt felelősségre kell vonni" - állt a közleményben.

Az amerikai kormányzat csütörtök este ismertette a kongresszus vezetőivel azokat a hírszerzési információkat, amelyek szerinte a szíriai kormány felelősségét bizonyítják, valamint a katonai fellépéssel kapcsolatos elképzeléseit. A már beavatott honatyák közül többen úgy nyilatkoztak, hogy az adatok ugyan nem állapítanak meg közvetlen kapcsolatot Bassár el-Aszad elnök és a gáztámadás között, de Washington szerint a meglévő bizonyítékok elegendőek egy olyan korlátozott csapás megindokolásához, amely elrettentheti Damaszkuszt a vegyi fegyverek további alkalmazásától.

A katonai csapás indokoltságát alátámasztani kívánó amerikai érvrendszer szerint meg kell védeni a vegyi fegyverek bevetését tiltó nemzetközi normákat és az amerikai érdekeket is, amelyek veszélybe kerültek ezeknek az eszközöknek a szíriai kormány általi alkalmazása miatt. A fenyegetés olyan fontos térségbeli szövetségeseket érint, mint Izrael, Törökország és Jordánia, valamint - ha a vegyi fegyverek illetéktelen kezekbe kerülnek - közvetlenül az Egyesült Államokat is.

Az amerikai kormányzat képviselői igyekeztek felhívni a figyelmet a különbségekre a George W. Bush elnök által 2003-ban elindított iraki invázió és az Obama által esetleg elrendelendő - ugyancsak a BT felhatalmazása nélkül végrehajtandó - csapás között. Rámutattak, hogy amíg az iraki művelet célja Szaddám Huszein rendszerének megdöntése volt, addig a most készülő akcióé a vegyi fegyverekre vonatkozó nemzetközi tiltás érvényesítése és Amerika szövetségeseinek védelme.

Marie Harf külügyi szóvivő a különbségek között azt is kiemelte, hogy amíg az Irak elleni fellépés hírszerzési feltevésre épült, addig Szíria esetében bizonyos, hogy a kormányerők vegyi fegyvert vetettek be.

Ben Rhodes helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó egy csütörtöki interjújában arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzetben hiábavaló lenne megpróbálni a katonai csapáshoz megszerezni az ENSZ BT jóváhagyását, mert Oroszország, a testület állandó és vétójoggal rendelkező tagja több ízben is bebizonyította, hogy meg akarja akadályozni a szíriai vezetés felelősségre vonását.

A washingtoni illetékesek szerint a Szíria elleni katonai fellépés kisebb léptékű lesz, mint a líbiai légtérzár 2011-ben történt létrehozása, ezért ahhoz valójában az Egyesült Államoknak nem annyira katonai koalícióra, mint inkább a szövetségesek diplomáciai támogatására van szüksége. Úgy ítélték meg, hogy a csapást minél előbb végre kell hajtani, mert késlekedés esetén a szíriai katonai vezetésnek lehetősége lesz még jobban elleplezni a korábbi támadások nyomait és elrejteni a potenciális célpontokat. Ezek a parancsnoki állások mellett alapvetően a vegyi fegyverek célba juttatásához használt eszközök lennének.

A Szíriára mérendő amerikai csapás valószínűleg nem csak a fővárosban elhelyezkedő objektumokra terjed majd ki, annak fókuszába az Aszad-rezsim vegyi fegyvereit célba juttató eszközök kerülnek majd - közölte csütörtökön honlapján katonai forrásokra hivatkozva a Fox News hírtelevízió.

A tervezett amerikai támadás - a Barack Obama elnök számára a Pentagon által előkészített elképzelések alapján - egyaránt célba veszi majd a szíriai parancsnoki és irányítási rendszer Damaszkuszban található objektumait, valamint a szíriai fővárost övező hegyekben elhelyezett tüzérségi állásokat és a rövid hatótávolságú rakéták kilövőállásait is. Bassár el-Aszad elnök palotája és a minisztériumi épületek - amelyek nagy részét egyébként már evakuálták - a Fox forrásai szerint nem tartoznak a célpontok közé.

A műveleteket várhatóan a közel-keleti és a közép-ázsiai térségért felelős amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) irányítja majd. A "szűkre szabott" katonai akció elindítása az amerikai fegyveres erők parancsnoka, az elnök döntésére vár.

Obama elnök azonban még nem határozott ebben a kérdésben. Jelenlegi állás szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa - Oroszország és feltehetően Kína ellenállása miatt - nem fogja jóváhagyni a Szíriával szembeni katonai fellépést. Az Egyesült Államok fontos szövetségesei - köztük Nagy-Britannia, Franciaország és Németország - közölték, hogy meg kívánják várni a világszervezet jelenleg az arab országban tartózkodó ellenőreinek jelentését. Az ENSZ szakértői szombaton utaznak el Szíriából.

A Fox News értesülései szerint Izrael, noha felkészült erre a lehetőségre is, nem igazán számít arra, hogy egy Aszad-rezsim ellen indítandó amerikai katonai akció esetén Szíria, Irán vagy a Teherán által támogatott fegyveres csoportok részéről támadás érné. Izraeli részről ugyanakkor úgy vélik, hogy a túlzott késlekedés esetén "erodálódna" az esetleges amerikai csapás "legitimitása".

Nem adta támogatását a brit parlament csütörtök este egy Szíria elleni esetleges beavatkozáshoz.

A képviselők órákig tartó vitát követően 285-272 arányban szavaztak a katonai műveletet támogató javaslat ellen.

A parlament véleményét ebben a témában nem kötelező figyelembe venni, ugyanakkor David Cameron miniszterelnök a szavazás után azt mondta, hogy tiszteletben tartja a képviselők döntését.

A kormányfő világosnak nevezte, hogy a parlament és a nép "nem akar brit katonai műveletet látni Szíriában".

"Ennek megfelelően fogok cselekedni" - tette hozzá.

Cameron a javaslat vitájában leszögezte: az esetleges katonai akció csak és kizárólag vegyi fegyverek újbóli bevetésének megakadályozására irányulhat. Azt is kijelentette, elképzelhetetlen, hogy Nagy-Britannia katonai csapást mérjen Szíriára, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsában erős ellenállásba ütközik a terv.

Addig nem indulhat támadás, ameddig az ENSZ helyszínen tartózkodó ellenőrei nem fejezték be munkájukat, s a brit parlament nem szavazta meg a beavatkozást - hangoztatta a miniszterelnök.

Sajtókommentárok meglepőnek nevezték a parlamenti voksolás eredményét olyan időszakban, amikor úgy tűnt, a kormány legfeljebb napokra van attól, hogy bekapcsolódjon egy Szíria ellen várható amerikai katonai műveletbe.

Az Egyesült Államok korábban értésre adta, hogy akár egyedül is kész csapást mérni Szíriára a vegyi fegyverek rezsim általi - feltételezett - alkalmazása miatt. Nagy-

Philip Hammond brit védelmi miniszter szerint ugyanakkor az Egyesült Államok esetleges szíriai katonai beavatkozását nem állítja meg az, hogy a brit parlament csütörtök éjjel nem támogatta London részvételét egy ilyen műveletben.

A miniszter a BBC televíziónak nyilatkozva megerősítette, hogy az elutasító voksolást követően Nagy-Britannia egyelőre nem vesz részt semmilyen katonai akcióban.

Úgy vélte, az Egyesült Államok "csalódott lesz", hogy Londont nem vonhatja be, de mint mondta, nem számít arra, hogy a brit részvétel hiánya bármilyen műveletet megállítana.

A legtöbb sajtóértékelés meglepetésnek nevezte, hogy a brit képviselők - igaz, nagyon szoros szavazati aránnyal, de - a kormány határozati javaslata ellen voksoltak. David Cameron miniszterelnök rögtön a voksolás után egyértelművé tette, hogy a kormány tiszteletben tartja a döntést, annak ellenére, hogy a szavazás nem volt kötelező érvényű a kabinetre nézve.

Fotó: MTI

A kormányfő világosnak nevezte, hogy a parlament és a nép "nem akar brit katonai műveletet látni Szíriában". "Ennek megfelelően fogok cselekedni" - tette hozzá.

A képviselők órákig tartó vitát követően, 285-272 arányban szavaztak a katonai műveletet támogató javaslat ellen. Cameron a javaslat vitájában leszögezte: az esetleges katonai akció csak és kizárólag vegyi fegyverek újbóli bevetésének megakadályozására irányulhat. Számos honatya ugyanakkor - köztük kormánypártiak is - aggodalmukat hangoztatták a tervezett művelet törvényességét, kiterjedését és hatékonyságát illetően.

Hammond úgy vélte, az elutasítók véleményt egyfelől az az aggodalom határozta meg, hogy az ország széles körű konfliktusba keveredhet, másfelől az iraki háborúban való részvétel tanulságai.

Rámutatott arra is, hogy a brit parlament döntése nyomán a szíriai rezsim helyzete "kicsivel kevésbé kényelmetlenné" vált.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.