Elkészült a legújabb hadihajó

Tovább fegyverkezik Japán

Japán bemutatta kedden legújabb hadihajóját, amely aggodalmakra adhat okot a térségben - a japán haditengerészet birtokában ugyanis nem volt ekkora hajó a második világháború óta.

2013.08.06 14:50MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
A második világháború óta nem hajóztak ekkora szörnyek japán felségjel alatt

A hatalmas romboló átadását valószínűleg nem nézik jó szemmel a távol-keleti állam szomszédjai, ugyanis az meglehetősen hasonlít egy hagyományos repülőgép-hordozóhoz.

Az újonnan átadott hadihajó felszálló fedélzete mintegy 250 méter hosszú, és tizennégy helikopter kiszolgálására lett tervezve. "A hajót a nemzet védelmének szolgálatába állítjuk. Elsősorban tengeralattjárók ellen nyújthat védelmet, de nagy segítséget jelenthet nagyobb természeti katasztrófák esetén is, mint amilyen a 2011-es földrengés és szökőár volt" - mondták el japán tisztviselők.

Bár az "Izumo" nevet viselő hadihajót már négy évvel ezelőtt, 2009-ben elkezdték építeni, most épp kapóra jön Japánnak a Kínával való feszült viszonya miatt.

Habár hivatalosan rombolóról van szó, szakértők szerint az új hajó a jövőben alkalmas lehet vadászrepülőgépek kiszolgálására is. Ez éles fordulatot jelenthet, hiszen a csendes-óceáni térségben a szigetország rendelkezik a legjobban felszerelt és a leggyakorlottabb haditengerészettel, azonban a japán katonaságot szigorúan korlátozták az alkotmányban, amely kizárólag önvédelmi erők fenntartását engedélyezi.

Japán azt állítja, nem áll szándékában vadászgépeket indítani a hadihajóról. Tokió hangsúlyozta, az Izumo nem rendelkezik sem katapultokkal, sem úgynevezett sísáncokkal, amelyekre pedig szükség lenne a nagyobb tömegű sugárhajtóműves repülőgépek biztonságos indításához.

Kína és Japán között azután romlott meg újra a viszony, hogy Japán tavaly államosította a vitatott kelet-kínai-tengeri Tiaojü-, japán nevén Szenkaku-szigetek nagyobb részét, és közölte, hogy a lakatlan szigetek státusát, Japánhoz tartozását nem tartja vitathatónak. A japán fennhatóság alatt álló szigetekre Kína is igényt tart, emiatt a két ország diplomáciai kapcsolatai évtizedes mélypontra süllyedtek.

A feszült viszony Kína egyre nagyobb léptékű fegyverkezésével párosul, Peking nemrégiben tett szert első repülőgép-hordozójára, amelyet Oroszországtól vásárolt, és már útban van a második is, amelyik immár hazai gyártású. E körülmények félelmeket ébresztettek a japán vezetőkben, így ők is légierejük és haditengerészetük megerősítéséről döntöttek.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.