Fejenként 7800 euró

Kártérítésre kötelezték Romániát egy telefonlehallgatási ügyben

Kártérítésre kötelezte Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága egy 1996-ban kirobbant telefonlehallgatási ügyben.

2013.01.09 11:49MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Constantin Bucur, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) századosa 1996 májusában jelentette be egy sajtóértekezleten, hogy a SRI rendszeresen lehallgatja a politikai pártok székházából és különböző lapok szerkesztőségeiből folytatott telefonbeszélgetéseket és állítását több, általa készített hangfelvétellel támasztotta alá.
 
A nemzetbiztonsági törvény megsértéséért, "szigorúan titkos" információk nyilvánosságra hozataláért 1998-ban két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt, időközben tartalékos állományba helyezett titkosszolgálati tiszt 2002-ben fordult a strasbourgi bírósághoz azzal a panasszal, hogy Románia megsértette a tisztességes tárgyaláshoz való jogát és véleménynyilvánítási szabadságát. 

Az EJEB megalapozottnak ítélte a keresetet és húszezer eurós erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte a román államot. A strasbourgi bíróság az ügy másik panaszosának, Mircea Toma újságírónak és lányának, Sorana Tomának fejenként 7800 eurós kártérítést ítélt meg a magán- és családi élet tiszteletben tartásához és a hatékony jogorvoslathoz való jog megsértéséért. 

A Bucur által nyilvánosságra hozott hangfelvételekből ugyanis kiderült, hogy a SRI az újságíró és a lánya közti telefonbeszélgetést is lehallgatta, de a román igazságszolgáltatás nem nyújtott számára jóvátételt. Monica Macovei EP-képviselő, volt igazságügyi miniszter, aki a panaszosok képviseletét látta el Strasbourgban, az ítélet után kiadott közleményében rámutatott, hogy a román állam által fizetendő kártérítést a SRI akkori vezetőitől és a Bucurt elítélő katonai bíráktól kellene behajtani. 

Constantin Bucur, aki állítása szerint négy éven keresztül készített hangfelvételeket a SRI telefonlehallgatásokra szakosodott katonai egységében, az EJEB-hez benyújtott panaszában azt írta, hogy a lehallgatandó célszemélyek listáját gyakran ceruzával töltötték ki, több esetben hiányzott az ügyészi engedély száma és a lehallgatás indoka. 

Bucur kifejtette: gyanússá vált számára, milyen sok újságíró és politikus veszélyezteti a nemzetbiztonságot, majd bebizonyosodott számára, hogy főnökei illegális telefonlehallgatásokra adtak ki parancsot, az akkori hatalom érdekei alapján. Bucur azt állította, nem szegte meg katonai esküjét, amikor eltulajdonította és nyilvánosságra hozta a telefonbeszélgetések hangfelvételeit, mert tettével éppen a jogállamiság, a demokrácia és az alkotmány védelmét szolgálta. 

Az ügyben indult vizsgálatok során a SRI nem kérdőjelezte meg a hangfelvételek hitelességét, de Virgil Magureanu, a szolgálat akkori igazgatója azt állította: Bucur nem kapott parancsot újságírók és politikusok lehallgatására, és ha ezt megtette, akkor valószínűleg az általa kirobbantott, a SRI lejáratását célzó botrányt készítette elő.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.