Szó volt a Benes-dekrétumokról is

1956-ról emlékezett meg Gyürk András az Európai Parlament ülésén

Az 1956. október 23-án kezdődött magyar forradalomról és szabadságharcról, valamint Mindszenty József hercegprímásról emlékezett meg Gyürk András hétfő este Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén az egyperces felszólalások sorában.

2012.10.23 08:17MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

"Október huszonharmadika nem csak a magyarság ünnepe, hanem minden szabadságszerető emberé" - mondta a magyar néppárti EP-delegáció vezetője, és hozzátette: az idei kettős ünnep, hiszen Mindszenty József születésének 120. évfordulójára is emlékezünk.

"A bíborosra, akit börtönbe vetett a fasiszta és a kommunista diktatúra is" - emlékeztetett Gyürk András. Szerinte a Mindszenty számára erőt adó eszmények - szabadság, hagyomány, közösség - valódi európai gondolatok voltak.

"Ezeket az eszményeket képviselték azok az államférfiak is, akik akkor Európa nyugati felén a háborúban kimerült kontinens felemelésén dolgoztak" - mondta. Hangsúlyozta, hogy ők ugyanabban a keresztény Európában hittek, mint a magyar bíboros.

"Ezek az eszmények és ez a hit őrizték meg a megkínzottak tartását, és emelték fel Európát a reménytelennek tűnő helyzetből" - hangsúlyozta a fideszes politikus. Mint fogalmazott, "a remény ma újra eltűnni látszik kontinensünkről". Szerinte a kiutat keresve ma érdemes visszatekinteni az elődökre, "azokra, akiknek erkölcsi és közéleti példamutatása az egységes Európa talapzatául szolgált".

Szintén az egyperces felszólalók között kapott szót Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy 2007-ben a szlovák parlament megerősítette a csehszlovákiai magyarokat és németeket a második világháború után kollektíve bűnössé nyilvánító és jogaiktól megfosztó Benes-dekrétumokat.

"Megalapozatlan és dilettáns az az érvelés, amely történelmi dokumentumokról tesz említést". Az ilyeneknek - mondta - irattárban a helyük, nem a hatályos jogrendszerben. Bagó Zoltán szerint a dekrétumok a faji szegregáció, diszkrimináció talaján állnak, ezért Szlovákiának e szabályokat ki kellene iktatnia jogrendszeréből.

Eduard Kukan szlovák néppárti EP-képviselő - volt szlovák külügyminiszter - Bagó Zoltán szavaira azt válaszolta, hogy jogi konstrukciókat használva "nem lehet megváltoztatni a történelmet".

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.