Gyorsan olvad a jégpáncél

Éleződő versenyfutás az Arktisz alatti ásványkincsekért

A globális fölmelegedés egyik következményeként gyorsuló ütemben olvad az Északi-sarkvidék jégpáncélja, megkönnyítve a mélyben rejlő ásványkincsek elérését és kiaknázását.

2012.07.23 19:00MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az Arktisszal határos öt állam évek óta vitázik arról, kihez tartozik az Északi-sark. A tét nem kevesebb, mint irdatlan kőolaj- és földgázkészletek, értékes érclelőhelyek birtoklása, valamint a jövő hajózási útvonalainak ellenőrzése. Az Egyesült Államok földtani szolgálatának adatai szerint az Arktisz alatti tengerfenék 90 milliárd hordó (1 hordó = 159 liter) kőolajat rejt magában; ez 13 százaléka a Föld ismert, hagyományos technikával kiaknázható olajkészletének. Szakemberek azt is feltételezik, hogy a sarkvidék alatt található a világ földgázkészletének 30 százaléka. 

A fenti ásványkincsek kétharmada orosz fennhatóság alatti területen található. Jelentős mennyiségű ásványkincset rejtenek az Egyesült Államokhoz, Kanadához és Grönlandhoz tartozó területek, továbbá azok a partoktól távoli térségek, amelyeknek hovatartozása még vita tárgya. A sarkvidéki olajfúrás technológiája a szélsőséges időjárási és talajviszonyok miatt sokkal drágább, mint enyhébb éghajlatú tájakon. 

Ezenkívül környezetvédők attól tartanak, hogy egy esetleges baleset (olajszennyezés) súlyos következményekkel járna a rendkívül érzékeny ökoszisztémára nézve - írta a bécsi Der Standard. Az Arktisszal határos országok északi területei a szénhidrogének mellett számos egyéb ásványkincset rejtenek: horganyt, nikkelt, szenet, uránt, ezüstöt és aranyat. E természeti kincsek birtoklásáért és kiaknázásáért évek óta vita folyik az érintett államok között. A Hans-szigeteken Dánia és Kanada "veszekszik", az Északnyugati átjáró és a Beaufort-tenger Kanadát és az Egyesült Államokat osztja meg, míg az Észak-sark és a Lomonoszov-hátság elhatárolása kapcsán Oroszország, Dánia és Kanada kapott hajba egymással.
 
A tét az ásványkincsek mellett a fölmelegedés nyomán jégmentessé váló hajózási útvonalak fölötti ellenőrzés. 2005 óta minden nyáron olyan meleg volt a levegő az Arktisz térségében, hogy Kanada északi partvidékén, valamint Alaszka partjain elolvadt a jégpáncél. Ennek köszönhetően északon is körülhajózhatóvá vált az amerikai kontinens. Azóta több mint 30 teherhajó választotta ezt az útvonalat. Ugyanez érvényes Oroszország északi partvidékére. Ha jégmentessé válik az Észak-Európát a Bering-szorossal összekötő Északkeleti átjáró, akkor ezen az útvonalon lehet például kőolajat szállítani Oroszország nyugati részéből Ázsiába. 

Az első orosz szupertanker 2011-ben tette meg az utat a Bering-szoros érintésével Thaiföldig. Az átjárók fölötti ellenőrzés azonban vita tárgyát képezi. Kanada és Oroszország egyaránt saját felségvizei részének tekinti a nyugati, illetve a keleti útvonalat, míg a többi állam szerint azok nemzetközi hajózási útvonalnak minősülnek. Külön "mérkőzés" színhelye az amerikai Alaszka és a kanadai Yukon szövetségi terület partjai mentén elterülő Beaufort-tenger.

A Washington és Ottawa közötti vita évek óta arról folyik, hol húzzák meg korrekt módon a határt a tengerfenéken, vagyis kinek a birtokát képezze az a 21 ezer négyzetkilométer, amely gazdag kőolaj- és földgázmezőket rejt magában. A viszály hátterében nem csupán a hatalmas szénhidrogénvagyon áll, hanem stratégiai érdekek is. Kanada "arktiszi szuperhatalomnak" tekinti magát, ebből kiindulva vágott bele tavaly egy katonai kiképzőközpontnak a létrehozásába Nunavutban, amelynek profilját a "sarkvidéki hadviselés" képezi. 

Kanada évek óta olajat termel ki annak a természetvédelmi területnek a közvetlen közelében, amely az Egyesült Államokban az "arctic drilling" kérdéséről zajló éles belpolitikai vita középpontjában áll. Az ottawai kormány legutóbb májusban adott ki új koncessziókat a yukoni olajhomokmező kiaknázására. A kanadai és az amerikai kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy vitájukat a folyamatban lévő tárgyalásokon fogják rendezni. 

Megoldás azonban egyelőre nincs a láthatáron. Egyetértés van viszont Kanada és az Egyesült Államok között az esetleges külső fenyegetést illetően. Mindkét állam hadserege részt vett idén áprilisban azon a Norvégiában rendezett hadgyakorlaton, amelynek feladata egy északi-sarkvidéki háború szimulálása volt. Szinte ugyanebben az időpontban hasonló célú manővert hajtottak végre orosz fegyveres erők.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.