Nem pekingi kacsa

Önmagukat irányító kínai tankok

Nem tétlenkednek a távol-keleten sem, ami az önműködő harci járműveket illeti. Ha eddig tartott az amerikai megoldásoktól, akkor most szörnyülködhet a kínai masinákon!

2014.10.09 19:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: fjys.cn

A héten írtunk az amerikai drónhajó-rajról, mely kvázi önműködően, egyetlen ember által távolról irányítottan teszi a dolgát (további részletek erre). Noha kétségtelen, hogy az amerikaiak igencsak elől járnak a robotizált harci járművek területén, azért a kínaiakat sem kell félteni. A rizs hazájában a teljesen új alapokon nyugvó eszközök helyett az amerikai drónhajók példáját követik: már létező, de eddig emberi erővel működtetett eszközöket alakítanak automatizálttá.

Ennek egyik példája a fenti képen látható, "önjáró" páncélozott harci jármű, amely a sokoldalú ZSD-63-ra alapjul. Az 1960-as években szolgálatba állt masina antitank rakétákkal, rakétavetőkkel és automata gépágyúkkal is fel van szerelve, de szerencsére a kísérleti automatizált modell éles fegyverekkel nem rendelkezik. Annál inkább lidarral (lásd később), radarral és videokamerákkal, melyeket a ZSD-63 elejére rögzítettek.

Forrás: fjys.cn

De nem ez az egyetlen kínai harci jármű, amit érzékelőkkel láttak el szorgos kezek. A négykerék-meghajtású QLL-05 vagy az amerikai licencek alapján épített HMMVV Dongfeng EQ2050 szintén megjelent autonóm egységként a távol-keletiek arzenáljában, egyelőre még kísérleti modellként. És valószínűleg ezen masinák többsége meg is marad ebben a stádiumban. A kínaiak ugyanis már rendelkeznek olyan távvezérelhető robot prototípusokkal, amiket például aknamentesítésre használnak, így sokat trükközni nagy, emberekre tervezett járművekkel nem kell.

Ahogy az amerikaiak, úgy a rizs hazája is főként kisegítő, támogató feladatokra - a már fent említett aknamentesítésen túl ellátmány szállítására, felderítésre - használnák autonóm egységeiket. Napjaink korlátozott tudású mesterséges intelligenciája mellett a jogi és erkölcsi aggályok sem kedveznek a fegyveres modellek terjedésének. Igaz, Kínában utóbbiak jóval kevésbé számítanak, ha a párt érdekeiről van szó...

Lidar
A lézerradar (vagy LIDAR - az angol Light Detection And Ranging kifejezésből alkotott mozaikszó) egy optikai távérzékelő technológia, amivel elsődlegesen a céltárgy távolságát lehet meghatározni, jellemzően lézerfény-impulzusok kibocsátásával.

A lézerradar ultraibolya, látható, vagy közeli infravörös fényt alkalmaz, hogy megvilágítsa a céltárgyat. Az alkalmazott fény hullámhossza 10 mikrométertől a 250 nanométerig terjed a céltárgytól függően. Egyébiránt működése megegyezik a radar elvével: a távolodó tárgyról késve érkeznek vissza az impulzusok a Doppler-effektusnak megfelelően, de mivel az itt használt hullámhossz kisebb, ezért a berendezés is kisebb méretű.

A légkör csillapító hatása miatt hatótávolsága korlátozott, jóval kisebb, mint a radaré (max. néhányszor 10 km-re tehető). (Forrás: Wikipedia)

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.